Uniós kül- és biztonságpolitikáról egyeztettek

Félévente ülnek össze az Európai Unió tagországaiból a törvényhozások külügyi bizottságainak vezetői az aktuális kérdések megvitatására. Szeptember 4-én az EU soros elnöke, Németország Berlinbe, a Bundestagba invitálta a résztvevőket. Romániát a szenátus külügyi bizottságának elnöke és Biró Rozália, az alsóház illetékes szakbizottságának vezetője képviselte. A Bihar megyei RMDSZ-es képviselő hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy egyebek mellett az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó német prioritásokról hallottak beszámolót Wolfgang Schäublétól, a német törvényhozás alsóházának elnökétől.

Általánosságban a német uniós elnökség az Európai Unió megszilárdítását tűzte ki célul, ezt szolgálják a közös kezdeményezések, a fennálló nézeteltérések elsimítására irányuló törekvések, az EU és Nagy-Britannia viszonyának rendezése, a jószomszédi kapcsolatok folytatása a Nyugat-Balkán országaival, a partnerség a keleti szomszédokkal, illetve kapcsolattartás Afrikával. Nagyon fontos Berlin számára mindezek mellett a világjárvány után a gazdaság fellendítése, a digitalizálás is.

Joseph Borrell, az EU Bizottságának kül- és biztonságpolitikáért felelős alelnöke is az uniós egységes külpolitikájának fontosságát hangsúlyozta, hogy a váratlan események bekövetkeztekor is együttesen tudjon reagálni. Kiállt továbbá a transzatlanti párbeszéd mellett függetlenül attól, hogy éppen ki az Amerikai Egyesült Államok elnöke. A tárgyalást tartotta járható útnak azoknak a vitás kérdéseknek a rendezésében, amelyek amiatt alakultak ki, hogy az USA egyoldalú lépéseket tett olyan területeken, amelyeken az EU-val együttműködésben van.

Borrell az unió több kapcsolatát is áttekintette külső partnereivel, mint a nyugat-balkáni országok, Törökország, Kína vagy Izrael. A Nyugat-Balkán államai számára állandó támogatást tart szükségesnek az illető országok stabilitása és demokratizálása érdekében, a török féllel is meg kell találni a párbeszéd lehetőségét, Kína ügyében újra egyensúlyba kell hozni a kapcsolatot, és vissza kell szerezni a járvány miatt megcsappant bizalmat, Palesztina és Izrael között pedig részt kell vállalnia az EU-nak abban, hogy egyengesse a megbékélés útját.

Védelmi és biztonságpolitika terén is az egység megszilárdítása Németország prioritása, továbbá az úgynevezett stratégiai iránytű gyakorlatba ültetése, vagyis az EU saját céljainak meghatározása ebben a tárgykörben, és az elérésükre kidolgozott mechanizmusok működtetése. Folytatni kell az állandó strukturális együttműködést – hangzott el a tanácskozáson. Jelenleg 47 projekt van folyamatban, Románia 12-ben vesz részt, irányítója például a víz alatti felderítési kooperációnak. Felvetődött annak az igénye, hogy az ilyen fegyvernemközi projektekre, gyakorlatokra külső partnerországok képviselőit is hívják meg, ám ezt a többség továbbra sem tartja kivitelezhetőnek, pedig erősíthetné a partnerek bizalmát és csökkenthetné az orosz és kínai befolyás hatását a szóban forgó államokra.

Szükségesnek mutatkozik továbbá a műveleti tervezés színvonalának emelése, ennek érdekében Berlinben még a német EU-elnökség alatt továbbképző központ létesül, s ott a válsághelyzetek kezelését oktatják majd. Fontos ezek mellett az EU mint egység és a NATO párbeszédének erősítése.

Amint Biró Rozália elmondta, a legnagyobb vitát a járványhelyzet következtében szükségessé vált gazdaságélénkítő program váltotta ki, bizonyos országok még több segítséget vártak volna el, mások pedig több erőfeszítést azoktól az államoktól, amelyek a pandémia okozta károk helyreállításához több anyagi forrást kaptak.

A találkozó végén kiadott állásfoglalás az eddiginél hatékonyabb, erősebb közös kül- és biztonságpolitikát szorgalmaz, aggodalmát fejezi ki a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus miatt, felhívja az Európai Bizottságot és Parlamentet, hogy tárgyaljon Törökországgal, támogatja a fehérorosz nép kívánságát a szabad választások megrendezésére nemzetközi megfigyelők jelenlétében, válaszlépést sürget Kína geopolitikai törekvéseire, s végül sokkal ambiciózusabb, sokéves pénzügyi tervet tart szükségesnek a világjárvány leküzdéséhez és az európai gazdaság újraindításához.

Összegzésképpen Biró Rozália jó alkalomnak tartotta az interparlamentáris ülést a problémák megbeszélésére, de hiányolta a két-, háromoldalú találkozók lehetőségét. Meglátása szerint a járványhelyzet miatt több fontos terület nem kap elég figyelmet az EU-ban, például, a nyugat-balkáni kapcsolatok vagy a keleti partnerség (utóbbiba az EU keleti határain kívüli államok tartoznak, mint Ukrajna, Moldova vagy Grúzia, amelyek afféle ütközőzónát képeznek Oroszország és az unió között). A bővítési folyamatra vonatkozó kérdésekre sem kaptak határozott előrelépésre utaló választ. Az RMDSZ-es képviselő elmondta, meglátásait írásban is benyújtja a szervezőknek.

Biró Rozália hozzátette: ma Bukarestben Ukrajna külügyminiszterével találkozik, s egyebek mellett a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról is tárgyal vele.