Kamera mögül látja a világot
Már diákként is vonzotta a filmezés, a pillanat megörökítése, az örömszerzés vagy éppenséggel a gondolatébresztés a pörgő képsorok által. Ekkor még mobiltelefonjával videózgatott a székelyhídi Medve Ferenc, és ízlése szerint, amolyan hályogkovács módjára vágta, majd rakta össze a részleteket. Aztán a helyi középiskolában az elsők között jelentkezett a Hevesi Zoltán tanár kezdeményezte médiaszakkörbe. Itt elsősorban fotózási technikákat sajátítottak el. Később a jelenleg Budapesten élő, székelyhídi születésű filmes szakember, Kővári Szabolcs Hevesivel közösen nyári filmes tábort szervezett a városi strandon. Intenzíven oktatták a vágás alapismereteit, a forgatókönyvírást, az operatőri munkát. Medve Ferenc ezt a lehetőséget sem hagyta ki. Az ott szerzett tapasztalattal sikerült megállnia a helyét az Ér Televízió csapatában is, érettségi után munkát is ajánlottak itt neki. Alapembernek számított a többnyire amatőrök között, hiszen a munkatársak többsége munka közben ismerkedett a médiával.
A televíziózás eltér a filmezés világától, így Medve Ferenc számára is újdonságot jelentett az adásszerkesztés, ám ennek elsajátítása hasznára vált később az egyetemen. Céltudatosan készült a továbbtanulásra, a helyi televíziónál eltöltött egy év után sikeresen felvételizett a kolozsvári Sapientia Egyetem film-fotó-média szakára.
Huszonöten vágtak neki az alapképzésnek, mostanra tizenöten maradtak az évfolyamon. Az első évben az eszközökkel ismerkedtek, filmtörténetet tanultak. A filmiparba bevitt újítások mellett filmelemzéssel is foglalkoztak. Másodévtől intenzívebbé vált a gyakorlati képzés, illetve innentől szakosodni lehetett: rendezői, operatőri és kommunikációs irányba. Ez utóbbiba minden beletartozik, ami nem rendezői vagy operatőri tevékenység, még az írott sajtó is. Ebben az évben közös munkát jelentettek meg a rendezők és az operatőrök. Az idei, utolsó évben a másodév folytatásaként még behatóbban, részletekbe menően sajátították el a szakmának alapismereteit.
Kiváló tanáraik voltak, elsősorban Fekete Ibolya, aki a forgatókönyvírást tanította. A Balázs Béla-díjas rendező 2015-ben készült Anyám és más futóbolondok a családból című filmjének története Székelyhídon játszódik. A forgatókönyvet is Fekete Ibolya írta, a filmben saját családtörténetét jeleníti meg. Az ugyancsak Balázs Béla-díjas, venezuelai magyar operatőr Gózon Francisco szintén tanít a Sapientián. Medve Ferenc jó szívvel gondol vissza Lakatos Róbert filmrendező-operatőrre is, aki tanszékvezető-helyettes az egyetemen.
Az államvizsgára, amelynek leadási határideje a járvány miatt eltolódott, egy-egy filmet kell készíteniük a végzősöknek. Lehetett választani rövid játékfilm és dokumentumfilm között. Medve Ferenc egy fikciós természetfilmet készített a rövid játékfilm kategóriában. Méhek mindennapjait mutatja be oly módon, hogy történetet fon egy-egy méhecske élete köré. Például az egyik elindul virágport gyűjteni, lepermetezik és meghal. Az emberrel szembeni védtelenségük mellett számtalan csatát kell megvívniuk a területükre rabló szándékkal betörő darazsakkal is. A film emberi hang nélkül zajlik, mindössze zenei aláfestés és különböző zörejek jelenítik meg a drámai történéseket.
Ezzel még korántsem fejezte be tanulmányait az ifjú operatőr, az eddigieket csupán ugródeszkának szánja, Budapestre készül a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Nagy a konkurencia a felvételin, a meghirdetett hat helyre általában százan szoktak jelentkezni. Kétévente indítanak új évfolyamot, jövőre lesz ismét felvételi. Ezúttal a vágói képesítés megszerzésére fókuszál Medve Ferenc. Nem televíziózásra vágyik, sokkal inkább a filmes szakmában szeretne érvényesülni, akár a művész-, akár a dokumentumfilmek területén.
Idehaza nagyon beszűkültek a hivatás lehetőségei, a legtöbb magyar fiatal külföldön igyekszik karriert építeni. Székelyhídon Medvééknek nemrég épült családi házuk, az édesapának jól jövedelmező méhészete van. Ferenc szüleinek jól jönne a segítség, ennek ellenére támogatják fiukat mindenben, ami álmainak megvalósításához vezetheti őt.
