Nyitásra kész a természettudományos részleg
Az egybegyűlteket Aurel Chiriac múzeumigazgató köszöntötte, majd átadta a szót Pásztor Sándornak, a múzeumot fenntartó Bihar Megyei Tanács elnökének. Nagyon fontosnak tartja, hogy amit vállaltak, azt teljesítették, és reméli, hogy a múzeumnak nemcsak Nagyváradon és Biharban, hanem az egész régióban szerepe lesz a kiállítások minősége miatt, mondta a tanácselnök, és megköszönte az elvégzett munkát is.
A természettudományos részleg tervei már 2006-ben léteztek, emlékeztetett Aurel Chiriac, s hozzátette: a Regionális Operatív Programon keresztül kapott támogatással alakították ki mind a közelmúltra elkészült lapidáriumot, mind a ma bemutatott állandó tárlatot is. A múzeumigazgató szintén köszönetet mondott mindazoknak, akik a munkában részt vettek, köztük Venczel Mártonnak, a természettudományos részleg vezetőjének, munkatársainak: Posmoşeanu Erikának, Radu Huzának Dorina Golbannak, az építőknek, az IT-megoldások kialakítóinak stb. Kijelentette: a Körösvidéki Múzeum Románia egyik legkorszerűbb közgyűjteménye lesz, itt a látogatók a címkék keresgélése helyett az érintőképernyőknél kaphatnak részletes információkat a tárlatok anyagáról. Az érintőképernyőkön, ahogy a kiállítótermekben is, minden leírás elérhető magyarul, románul és angolul.
Az állandó kiállításon Venczel Márton kalauzolt végig. A folyosóról az időalagútba lépünk be, ennek bal oldalán fosszíliák láthatók, míg jobb oldalon az illető kor leírása. A fosszíliák legtöbbje eredeti, ami csak másolat, azt felirat jelzi, mint például a Neander-völgyi ember lábnyománál, tudtuk meg Venczel Mártonról.
Az első teremben az őslénytani és a geológiai kérdésekbe vezetik be a látogatókat, akik itt a kőzetekről, a fosszilizálódás folyamatáról, általában a geológiai és paleontológiai kutatásokról tudhatnak meg többet, s benézhetnek a kutató szobájába is. Ezt követően végigjárhatják a legfontosabb leletegyütteseket, amelyek főleg a bihari régióból származnak, az időtartamuk pedig a mezozoikumtól a holocénig terjed.
A legfontosabb holocén lelőhelyek anyagát egy külön teremben állították ki, ennek van egy triászkori, egy jurakori komponense és a krétakori leletegyüttes. A krétakori leletegyüttes kora az alsó kréta, a maradványok a corneti lelőhelyről származnak, és kiegészítették néhány, a felső krétakorból és a Hátszegi-medencéből származó lelettel, mondta el a múzeumi részlegvezető. „Ezekben a termekben őskörnyezeti rekonstrukciónk is van, ezt láttuk a triászban, ott tengeri környezet, a krétakorban szárazföldi környezet van kialakítva. Következik néhány terem, ami a földtörténeti újkor idejére esik. A paleogén leletek nem túl gyakoriak, illetve a Bihar megyével határos területekre jellemzők. Ezek a gyalui üledékképző medencéből származnak, Kolozsvár környékéről, gerinces és gerinctelen fajok maradványai láthatók itt: cápafogak, tüskésbőrűek, puhatestűek, a korra jellemző Nummulites összlet és a Nummulites fauna. A neogén korból főleg középső miocén leleteket állítottunk ki, ezek egy része tengeri eredetű fauna, ilyenek a Tasád környéki, úgynevezett szilás cetek és fogas cetek maradványai, ezeknek a rekonstrukcióit is láthatjuk” – magyarázta Venczel Márton. Láthatók még a korra jellemző fosszíliák, puhatestűek, ásólábúak, illetve a szárazföldi fauna, amelynek a legjellemzőbb képviselői az ormányosok.
A negyedkor két időszakát, a pleisztocént és a holocént is bemutatják, előbbiből a híres betfiai, alsó pleisztocén lelőhely anyagát, ez durván másfélmillió éves faunát mutat be, és van egy késő pleisztocén időszaki fauna, amelyben a legkiemelkedőbbek a különféle mamutleletek. A leletek mellett a Partiumi Keresztény Egyetem diákjainak filmje megy, szinte élővé varázsolva a mamutokat. Egy majdnem teljes mamutcsontvázat az egykori váradi sörgyár területén tártak fel, illetve a sikulai részleges mamutcsontváz is látható.
A holocén időszaka már majdnem napjainkig elér, összemosódik az emberi kultúrával. Az ember tevékenysége nagyon sok faj kipusztulását okozta, és ez a folyamat napjainkig is tart, összegezte Venczel Márton, példaként említve a püspökfürdői tündérrózsás tó csigafajának, a bordás homorcsának a kipusztulását.
A különböző korok mellett diorámákon a hegyvidéki, a dombvidéki, a síkvidéki és a vizes élőhelyeket, valamint a lakott területek élővilágát is próbálják bemutatni, illetve láthattuk még a karsztvidék jellegzetességeit, valamint egy „cseppkőbarlangot”, mely az archeológiai részlegre vezet át.
