Kisebbségi ügyeink brüsszeli szószólója

Tavaly július óta Vincze Lóránt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselője, egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tavaly újraválasztott elnöke. A tisztségviselő az EP-választási kampány 60 napja alatt 126 települést keresett fel, 214 eseményen vett részt, ezekről beszámolt a sajtó, illetve az ő saját közösségi oldala. Bihar megyében több helyszínen is járt, és megígérte, rendszeresen visszatér. Most el is jött, és elmúlt egyéves brüsszeli munkájáról adott rövid számvetést.

A legnagyobb és legbefolyásosabb európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjában helyet foglaló tisztségviselő emlékeztetett rá, hogy munkája során a 2019-es EP-választást megelőzően az RMDSZ-ben megfogalmazott két célt követte: az európai kisebbségvédelem erősítését és az uniós támogatások megőrzését – azaz jogokat és megélhetést otthon, a szülőföldön. A közvetlen célja pedig a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés a Minority SafePack ügyét előbbre vinni az uniós intézményrendszerben. Ehhez adott lehetőséget, hogy az EP-ben az Alkotmányos Ügyek Bizottságában (AFCO) vállalt szerepet, és a testületben ő a polgári kezdeményezések állandó jelentéstevője. Ilyen minőségében fordultam idén márciusban az Európai Bizottsághoz, és a koronavírus okozta járványhelyzet miatt kérte a polgári kezdeményezések folyamatban lévő aláírásgyűjtési időszakának meghosszabbítását. Ez a nemzeti régiók fejlesztéséről szóló kezdeményezést is érintette. Az általa elnökölt egyeztetésén az Európai Tanács és a Bizottság is elfogadta a javaslatait, és – mint ismert – júliusban meg is született a végleges döntés a hosszabbításról.

Az AFCO-ban a második jelentése az uniós intézmények átláthatóságára, a közérdekű információkhoz való hozzáférés lehetőségeire vonatkozott. Ebben a részvételi demokrácia megerősítését és a törvényhozási folyamatok polgárok általi ellenőrzését szorgalmazta.

Az őshonos kisebbségeknek uniós védelmet és támogatást szorgalmazó európai polgári kezdeményezés ügye közben halad az útján. Tavaly novemberben bemutatták az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatokat a Kisebbségi Munkacsoportban, januárban a polgári kezdeményező bizottság nevében átadták a több mint egymillió támogató aláírást az újonnan beiktatott Európai Bizottságnak, s a következő hónapban személyesen ismertették Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel a javaslatokat. Márciusra volt kitűzve az EP-ben a nyilvános vita, ám a világjárvány miatt ezt halasztani kellet. Várhatóan októberben lesz a közmeghallgatás, és év végéig döntést hozhat az EB.

Az RMDSZ-es EP-képviselő megtiszteltetésként fogadta, hogy az Európai Néppárt EP-beli frakciója ebben a témában őrá bízta a szóvivői szerepet, így lehetőséget kapott megismertetni a Minority SafePack törekvéseit az Európai Parlament többi frakciójával. Mindemellett sikeresen kezdeményezte az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának, a Kisebbségi Intergroupnak az újraalakulását, melynek később társelnökévé is megválasztották. Ez újabb lehetőség arra, hogy az uniós kisebbségvédelem kérdését napirenden tartsák.

Az Intergroup és a FUEN közös javaslatára egyébként felmérést végeztek a járvány idején: azt vizsgálták, hogy az őshonos közösségek kaptak-e anyanyelvükön tájékoztatást a hatósági intézkedésekről, az egészségügyi tudnivalókról, megoldott-e a távoktatás kisebbségi nyelveken. Az eredmények hatalmas hiányosságokat mutattak ki. A felmérés immár hivatkozási alapul szolgál kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakemberek és szervezetek számára, mint az EBESZ vagy az ENSZ.

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja javaslatcsomagot állított össze a koronavírus-járvány kezeléséhez szükséges azonnali intézkedésekkel és hosszabb távú gazdaságélénkítési elképzelésekkel. Ehhez Vincze Lóránt is több javaslattal járult hozzá. Kérte egy európai online oktatási platform létrehozását; a szigorú fellépést a polgár kiszolgáltatottságával visszaélő internetes csalók és kiberbűnözők ellen, akik túlárazott vagy hamisított védőfelszereléseket árusítanak; az európai védőfelszerelés- és maszkgyártási képesség megteremtését; a védőfelszerelések belső piaci exportját tiltó intézkedések felszámolását; a munkaerő szabad átjárásának fenntartását a határ menti régiókban; odafigyelést a vészhelyzeti tájékoztatásban a nemzeti kisebbségekre és a hátrányos helyzetű közösségekre; a létfontosságú iparágak fenntartása mellett a kultúra és a kreatív iparágak, a turizmus támogatását is.

Az RMDSZ-es EP képviselő a fent említett AFCO mellett az Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) és a Petíciós Bizottságban is dolgozik, utóbbiban az EPP képviselőcsoport helyettes szakmai vezetőjeként. Itt számos olyan állampolgári panaszt támogatott megoldási javaslattal, amely elakadt valamelyik tagállamban vagy az uniós intézményekben, köztük európai kisebbségek panaszait vagy a felvidéki Beneš-dekrétumok máig megoldatlan jogfosztásainak rendezését. A LIBE-ben az EU-t elhagyó Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatára vonatkozó tárgyalások állandó jelentéstevőjének nevezték ki. Így ő koordinálta az EP álláspontjának kialakítását az állampolgárok jogai, az igazságügyi és belügyi együttműködés, a személyes adatok védelme, illetve a menekültügy, határvédelem és a biztonságpolitikai együttműködés területén. Természetesen az volt a célja, hogy a Brexit után se csorbuljanak az állampolgáraink, munkavállalóink és diákjaink beutazáshoz, munkavállaláshoz és továbbtanuláshoz kapcsolódó jogai.

Az EP plenáris ülésein nem egy ízben felszólalt a romániai kisebbségi jogok érvényesítése érdekében, például felhívta a figyelmet Klaus Iohannis elnök magyarellenes nyilatkozataira és a román politikai osztályban felerősödött magyarellenes hangulatkeltésre. Korábban, az 1989 decemberi forradalom harmincadik évfordulójára szervezett vitán rámutatott: fel kell tárni a harminc évvel ezelőtti véres események kapcsán az igazságot, szembe kell nézni a múlttal, maradéktalanul meg kell valósítani az 1989 decemberében Temesváron leszögezett célokat, folytatni kell a leállított ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot. A Fidesz frakció ülésein is részt vesz a Szövetség képviselője, rendszeres az egyeztetés nemzetpolitikai kérdésekben. Mivel 2019-ben a szlovákiai magyarság nem jutott európai parlamenti képviselethez, a felvidéki magyar közösség ügyeinek megjelenítését is vállalta.

Mindeközben Vincze Lóránt az itthoniakkal is igyekszik megismertetni az EP-beli munkáját, az ottani döntéshozatali mechanizmust, ennek érdekében több tanulmányi utat szervezett különféle csoportoknak, például egy-egy régió polgármestereinek, egyetemistáknak, köztük a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem hallgatóinak, és gyakornoki programot is indított. Központi irodáját Marosvásárhelyen működteti, de szívesen tesz eleget hazai meghívásoknak, és rendszeresen hírt ad magáról közösségi oldalain és a vlogján is.