Kitüntetett margittai kutatók-tanárok

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság november 13-án a világjárvány miatt online úton adta át kitüntetéseit. Négy kutatót, tanárt tüntettek ki, közülük kettő margittai.

Ritka az, hogy egy városból egyszerre két kutatót díjazzanak, az pedig még ritkább, hogy a díjazottak tőszomszédok legyenek. Most így történt. Dr. Kása Zoltán és dr. Szőke Árpád Ferenc a Körtvélyes utca 6. szám alatt nevelkedett, és ugyanabban a háztömbben laktak. Valószínűleg valami lehet a levegőben ebben a közös udvarban, vagy a Földnek lehet valamilyen kisugárzása itt, mert mindketten sikeres kutatók lettek. Az előbb említett a matematika–informatika, az utóbbi pedig a kémia terén ért el kiemelkedő eredményeket. Dr. Kása Zoltán a Tudományközvetítő díjat, dr. Szőke Árpád Ferenc pedig a Fiatal Kutatói Díjat kapta meg a Kolozsvári Akadémiai Bizottságtól (KAB).

A KAB a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottsága, mely 2007. január 1-én alakult meg. Ez volt az első ilyen bizottság Magyarországon kívül, létrehozását az indokolta, hogy Romániában található a legnagyobb létszámú határon kívüli magyar közösség. Az alábbiakban dióhéjban bemutatjuk Önöknek a Berettyó-parti város két kitüntetettjének életpályáját. Joggal lehetünk büszkék rájuk.

Dr. Kása Zoltán 1948-ban született Szilágyborzáson. Családja 1954-ben Margittára költözött, így iskolai tanulmányait 1955-ben városunkban kezdte el. Kezdetektől bebizonyosodott, hogy reál beállítottságú, hiszen matematikából mindig kiemelkedő eredményeket mutatott fel. 1966-ban érettségizett, majd felvételt nyert a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem matematika–mechanika karára, 1971-ben végzett. A legjobbakat általában „megfogja” magának az egyetem, vele is ez történt. Még abban az évben tanársegédként kezdett dolgozni, 1985-ben doktorált, 1990-től adjunktusként, 1992-től docensként, majd 1998-tól egyetemi tanárként oktatott. 2005-től már doktorátusvezető. 1998–2000 és 2004–2007 között dékánhelyettes a matematika és informatika karon, 2000–2004 között pedig rektorhelyettes. 2008-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán egyetemi tanár, 2008–2012 között az egyetem tudományos igazgatója, 2012–2016 között a szenátus elnöke. 2018-ban professor emeritus címmel vonult nyugdíjba.

Különböző hazai és külföldi szakmai társulatok tagja, 1992–1994 között az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság alelnöke, 2007–2011 között a Kolozsvári Akadémiai Bizottság alelnöke. A kolozsvári Matlap és Firka szerkesztőbizottsági tagja, az Acta Universitatis Sapientiae Informatica sorozatának felelős szerkesztője, társszerkesztője a Historia Scientiarumnak.

Elméleti informatikus, de kutatással is aktívan foglalkozott. Kutatási területe a kombinatorika, azon belül a szókombinatorika. Publikációk területén is igen aktív volt. Kilenc tudományos kötet szerzője, illetve társszerzője. A tudomány népszerűsítését egyetemi tanárként feladatának érezte, ezért több mint egy tucat tudománynépszerűsítő cikket írt. Jó tollú írónak bizonyult, ezt sok közéleti cikke is bizonyítja. Munkásságát itthon és Magyarországon egyaránt elismerték, ezt kitüntetései hűen tükrözik: Neumann-emlékplakett, 2006 (Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Budapest); Gr. Mikó Imre-emlékplakett, 2007 (EME, Kolozsvár); Szilágysági Magyarok Díszoklevél, 2008 (Báthory István Alapítvány, Szilágysomlyó); a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, 2017; Tudományközvetítő díj, 2020 (Kolozsvári Akadémiai Bizottság).

1976-ban lépett házasságra Molnár Magdolnával, három gyermek – Gergely, Eszter, Katalin – boldog édesapja, és 11 unokával büszkélkedhet.

Bár hivatása érettségi után Kolozsvárra szólította, szívében megmaradt margittainak. E városhoz fűződnek gyermekkori emlékei, itt nevelkedett, innen indult el meghódítani a tudomány világát, és jó hódítónak bizonyult.

Dr. Szőke Árpád Ferenc 1991-ben született Margittán, szülővárosában végezte tanulmányait érettségiig. Pályaválasztása aránylag hamar megtörtént, mert hetedikes korában, az első kémiaóra után azzal ment haza, hogy „Én kémikus leszek”. Ettől kezdve a kémiaversenyek állandó résztvevője volt megyei, országos és nemzetközi szinten. A begyűjtött oklevelek egy vastag dossziét megtöltöttek. A kémián kívül a többi tantárggyal sem volt haragban, hiszen évfolyamelsőként végezte el a középiskolát. Felvételiznie nem kellett, mivel egy országos kémiaversenyen elért eredménye jogosulttá tette arra, hogy a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem vegyészmérnöki karán folytassa tanulmányait. Az alapképzés, majd a mesterképzés alatt is megtartotta az évfolyamelsőségét. Az eredmények azt sugallták, hogy doktoranduszként folytassa tanulmányait. Egyszerre több kutatási témában is dolgozott figyelemreméltó eredmények elérésével. Kutatásai eredményeit konferenciákon és publikációkban mutatta be. A három év alatt 24 konferencián tette nyilvánossá eredményeit itthon és külföldön: Magyarországon, Olaszországban, Macedóniában, Szerbiában, Horvátországban. Tudományos folyóiratokban 12 publikációja volt. Néhány hónapig Franciaországban is kutatott. 2019-ben Summa cum laude minősítéssel doktorált angol nyelven.

Az egyetem felkérte, hogy tanársegédként dolgozzon a kémia karon, és továbbra is vegyen részt a kutatási programokban. Ezt elfogadta, mert saját bevallása szerint nagyon szeret tanítani és a kutatások terén újabb és újabb eredményeket elérni.

2020-ban vette feleségül a csíkszeredai származású Márton Zsuzsanna biológust. Hivatásuk Kolozsvárhoz köti őket, de természetesen szívesen látogatnak haza mindkettőjük szülővárosába.

2021.01.11
Galéria
Dr. Kása Zoltán
Kása professzor egy előadáson
Dr. Szőke Árpád Ferenc