Margittai vitézek
A vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta nemesi cím és földbirtok adományozásával jutalmazták. Az Árpád-háziak alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül a hadi rendszer és ezzel párhuzamosan a vitézi osztály is. Az első világháború ismét időszerűvé tette a vitézi magatartás jutalmazását, ezért vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó 1920-ban a hősi magatartás erényére emlékeztetve a Történelmi Vitézi Rend megalapításával újjáélesztette a hagyományokat. Olyan személyeket tüntettek ki a vitézi címmel, akik tanúságot tettek bátorságukról, hazaszeretetükről. A rendet 1945-ben betiltották, később újraalakult, és mind a mai napig civil szervezetként működik.
Erdély és a Partium felé is terjeszkedett, megalakult az Erdélyi Országos Törzs, ez a Székely és az Észak-erdélyi Törzsből áll. Ennek részeként tevékenykedik a Margittai Szék. Vitézeket békeidőben is avatnak várományosi vagy saját érdem alapján. A várományos az, akinek felmenői között volt vitéz. Az új tagot két vitéznek kell javasolnia, és felvételét jóvá kell hagynia az országos főkapitánynak. A jelölteknek természetesen meg kell felelniük a Vitézi kódex követelményeinek, és esküt kell tenniük.
A margittai vitézek – összességében 21 személy – saját érdem alapján kapták meg a címet, bár van közöttük olyan is, aki várományos volt. Kinevezett székkapitányuk v. Bódis Károly. A Margittai Vitézi Szék 2005-ben alakult meg, de tagjai közül többet már hamarabb vitézzé avattak.
Bihar megyében először Érmihályfalvának volt önálló vitézi széke székkapitány vezetővel, majd sorra alakult vidékünkön a nagyváradi, nagyszalontai, margittai, nagykárolyi, székelyhídi és szilágysomlyói szék. A székkapitányok vezetői tevékenységét a hadnagyok segítik, Margittán ketten viselik ezt a tisztséget, v. Kocsis Levente és v. Tatár Attila. A tagok közül az idők során kettő elhalálozott, néhányan betegséggel küzdenek, de 12-15 személy mind a mai napig aktívan tevékenykedik a szervezetben, és részt vesz a rendszeres megbeszéléseken. Támogatják a nemzeti érzés megtartását, a magyar nemzeti öntudat fejlesztését, megsegítik a szegényeket. Részt vesznek nemzeti ünnepeinken, esetlegesen segítenek a szervezésben is. Díszőrséget állnak például a Történelmi Vitézi Rend zászlójával, így emelik az ünnepségek méltóságát. Jó kapcsolatot építettek ki a vallási felekezetekkel és a civil szervezetekkel. Szoros kapcsolatban állnak a többi vitézi székkel, esetenként közösen járnak ünnepségekre, emléktábla- és szoboravatásokra, vitézi bálokra. 2009-ben a balatonkenesei v. Vasadi Gusztávtól és nyolcfős családjától ajándékba kapták a Szent Korona és a koronázási ékszerek fából készített másolatát. A család több másolatot készített, Margitta azért kapta az ajándékot, mert Vasadiéknak itteni gyökereik vannak. A margittai vitézek úgy döntöttek, közszemlére teszik az adományt, ezért először az Árpád-házi Szent Margit-templomban helyezték el, majd ünnepélyes keretek között átszállították a műemlék református templomba.
Margittán is rendeztek vitézi bált még 2009-ben, majd ugyanazon évben országos vitézavatást a református templomban. A vitézeket az országos főkapitány, v. Hunyadi László avatta. Két margittai jelölt 2010-ben Csíkszeredában tette le a vitézi esküt és kapta meg a címet.
A margittai rend a Torda Hagyományőrző Egyesülettel közösen a református templomkertben felállított egy fából faragott emlékművet a világháborús hősök emlékére. Karácsony ünnepe előtt szeretetcsomagokat készítenek a szűkös anyagi körülmények között élő családok számára.
