Négy kút és egy új világ Vekerden

– A termelőszövetkezetben kezdtem el dolgozni 1975-ben. 1980-ban lettem elnök. A rendszerváltást után néhány évvel a téeszből megalakult az Awassi Rt., amihez 200 millió forint hitelt vettünk fel. Nem működtünk rosszul. Az Izraelből hozott birka spermáját arab országokba adtuk el. A tejet, sajtot Los Angelesbe szállítottuk, később a juhkefir értékesítése Magyarországon is elkezdődött. Az utolsó esztendőben 1,6 milliárd forintot költöttünk kutatásfejlesztésre… Sokáig kínlódtunk a húsfeldolgozással is, de nem volt elég pénz a marketingre. Aztán, úgy gondolom, nem a megfelelő ember került a gépezetbe, és ez a kft. összeomlásához vezetett. Rövid idő alatt odalett a földem, vagy ötvenmillióm, és majdnem úszott a ház is… Rokkantnyugdíjas lettem. Innen kellett felállnom.

Vekerd egy kis zsákfalu, sok üres portával. Úgy látszik, vendéglátóm felállt, mert a birtokán látszik a szakértelem, a gondos gazda keze munkája. Négy porta, négy kút. Mindegyiket másképpen formálta újjá.

– Itt csak szemét volt. Négy porta, négy hektár… Az első kútnál azon gondolkoztam, egy szegény parasztnak milyen lehetett az udvara, hova kötötte ki a tehenet. Hogy nézett ki a kútja? Mikor nyugdíj előtt álltam, beiratkoztam kerttervező szakmérnöknek. Az évfolyamtársaim huszonéves gyerekek voltak friss növényismerettel, én a tanáraimmal voltam egyidős. Elég nagy feltűnést keltettem. Mindig megvolt bennem a vonzódás a kerthez. Kertészeti technikumban érettségiztünk Zsuzsával együtt, onnan az ismeretség. Kertépítőnek akartam menni, de oda nem javasoltak, így lettem növényvédő mérnök. A második kút egy középparaszté, ez már dizájnosabb. A harmadik kút még nincs kész. Idő és pénz kérdése… Ez egy kis barokk kút lesz, de ehhez kőműves kell. Sövények fogják határolni, és már meg is van a keret tiszafából. A kúttal szemben kialakítottuk a vekerdiek kertjét.

– Ez mit jelent?

– Zsuzsa körbejárta a házakat, és arra kérte az itt lakókat, hogy akinek van, adjanak bazsarózsát. Huszonöt fajtát gyűjtöttünk össze, és ott van mellettük minden adományozó neve. Be-betérnek virágzás idején, és vetnek egy pillantást a növényekre. Mellette van a bogarak kvártélya, azután pedig egy szalonnasütő. Ez volt az első, ami a telkeken épült. Fel lehet térképezni egy-egy település ízlésvilágát a virágok alapján, hogy hol mit kedvelnek. A fehéret, a rózsaszínt, a pirosat? Vekerdre is a virágok miatt jöttünk. Aztán megláttuk itt a lakatlan négy portát egymás mellett, és gondolkodóba estünk. A polgármester megadta a tulajdonosok elérhetőségét, és Zsuzsa egy hét alatt elrendezte… Így kezdődött.

– Most már egységes arculat tükröződik ezen a telken, csak a kutak mutatják, hogy hol is voltak eredetileg a házhelyek.

– A telkeket összeolvasztottuk, és úgy alakítottuk ki a területet, hogy két domborított útról rá lehessen látni a növényekre, ez különösen virágzáskor fontos. 45 teherautónyi földet hozattunk oda. A színekkel is próbáltam játszani, hiszen a bazsarózsának pirosas a hajtása, ezért az őshonos füvünket, báránycsenkeszt ültettem közé, ami szürke, és óriási a kontraszt a két növény között különösen a harmatos reggeleken. Azt mondják, egy kertnek minimum öt esztendő kell, hogy látsszék valami belőle. 2012 májusában vettük mindezt, akkor kezdtünk hozzá. A kertépítő tudja, mit miért tesz, a laikus nem. De nem megmagyarázni kell a kertet, hanem úgy megépíteni, hogy az beszéljen magától.

– Mit kell tudni a tövistelen rózsáról?

– A pünkösdirózsa korábban érkezett, az apátságokba hozták be gyógyítás céljából. A bazsarózsa inkább dísz. 1850-ben érkezett Franciaországból. Ez pedig egybeesett a tanyák kialakulásával. Amikor már családok is éltek a tanyán, a virágok is megjelentek. A bazsarózsa azért volt alkalmas erre, mert az égvilágon semmilyen jószág nem bántja: se disznó, se tyúk, se tehén. Amit itt lát, azt 225 faluból gyűjtöttük. Most 1250 körüli példány van itt együtt, szeretnénk, ha ez idővel géntartalék lenne. Van itt húsz tő, melyek közel százévesek. Megifjítottuk, és nagyon szépen díszlenek. Amikor hozzákezdtem a termesztéséhez, megnéztem, hogy milyen piaci résbe férünk bele. Európában egészen jó helyen állunk, hisz a lengyelek, hollandok csak utánunk jönnek. Mi immár negyedik éve Hollandiába és Ausztriába adjuk el az összes virágot.

– Itt vagyunk a negyedik kútnál, ahol egy másfajta gyűjtemény kezdődik…

– A bazsarózsának 33 faja van. Szeretnénk belőlük kialakítani egy didaktikus sétányt egzotikusabb növényekkel. Ez elég lassú, mert magvakat kell rendelni a világból. Ezek kezdetben magneveldébe kerülnek. A sétányra egyelőre a karakternövényeket ültetjük: kínai és perzsa orgonát, vagy itt vannak ezek a gyönyörű oszlopos almák…

– Van itt nádas is…

– Van itt minden. Csak azért nem lett most meggyújtva a nád, mert egy védett madár fészkel benne. Ez pedig madárbarát kert. Örököltünk egy kökényest, amit most megfiatalítottunk, és itt mellette is ültettünk 2500 bazsarózsát. Még ez is vágóvirág lesz, de még csak elsőévesek. Jó nagy terület… Zsuzska a fűnyírás felelőse. Még traktorral is két napba telik. Én meg damilos kaszával nyírom azt a területet, ahova nem tud bemenni a traktor, de az is egy nap. Mindennap van munkánk, csak idényben fogadunk embert. A szedéskor dolgoznak itt hatvan-nyolcvanan. Most már visszatérő munkásaink vannak. Van, aki karácsony óta érdeklődik, hogy mikor lesz virág. Nagyon eredményesen működünk. Két évig olvastam a szakirodalmat, mielőtt belevágtam volna. Számoltunk azzal, hogy itt szikes, meszes talaj van. Arra számítottam, hogy a növény bírni fogja, de nagyon gyors lesz a virágzása. A tavalyi rendkívüli hőség is nagy feladat elé állított minket, mert a tervezett négy nap helyett két nap alatt kellett levágni a virágokat. De nem elég időben lemetszeni őket, mert ha nem kerülnek azonnal 4 fokra, tovább nyílnak.

– Hogy kerül ki az áru a piacra?

– Az elfogadhatókat Zsuzsáék becsokrozzák. Mikor 6-8 kocsi tele van – mintegy 15 ezer szál virág –, elszállítjuk oda, ahol átrakhatjuk egy kamionba, az viszi Hollandiába az árut. Ebben a járműben van más virág is, nem csak bazsarózsa. Csak ketten termesztünk ilyen virágot Magyarországon. Az igazi megmérettetés a tőzsde. 36 órán belül csillére kerül ez a virág Aalsmeerben; itt van a világ legnagyobb virágtőzsdéje. Egész Vekerd beleférne. A világ egyik legdemokratikusabb intézménye. Láttam egyszer, hogy megy körbe mintegy 6 kilométernyi bazsarózsa, és a vevő leüti az árat. Van, hogy senki sem jelentkezik. Aztán indul a csille újból, és aztán még egyszer… Ha akkor sem kel el, akkor félreállítják, és megsemmisítik a virágokat, a költségeket pedig kiszámlázzák a termelőnek. Itt nincs sumák, mószerolás, minőséget kell odaküldeni. Ami nem olyan jó minőségű, vagy úgy látjuk, hogy telített a piac, akkor a cél Ausztria. Ott kevesebbet kapunk érte, de az is kiszámítható értékesítési helyszín. Az ültetvényünk a falu szélén van. Egy bő hektáron termelünk. Dolgozunk egész évben, de mégis csak 4-5 napon múlik az éves jövedelmünk.