Hagyománytisztelet és szórakozás
A környék egykori birtokosainak, a Stubenbergeknek a borospincéje az utóbbi időben számos közösségi mulatozásnak, nótaestnek adott helyet. Az idén június 14–17. között megrendezett Székelyhídi Városnapok is az uradalmi pincében megtartott batyus mulatsággal kezdődtek, szólt a nóta, sírt a hegedű.
Volt idő kipihenni az éjszakába nyúló borozgatást, hisz másnap, pénteken délután rajtolt hivatalosan a sok műfajú eseménysor. A városközpont parkjában lévő turulmadaras emlékmű köré gyülekeztek az ünnepélyes megnyitóra érkezők. A Táncmanók és a Kölyök Dance akrobatikus mozdulatsorokban bővelkedő műsora vezette fel az eseményt, majd a szép hangúak, a Búzavirág népdalkör asszonyai alakították dalaikkal a hangulatot, a Zajgó néptánccsoport fürge lábú táncosai pedig tovább fokozták a jókedvet.
Hirtelen szellő suhant át a park fái között, esőt ígérő fellegek jelentek meg az égen. De talán a tekintélyt parancsoló turulmadár közelsége bátortalanította el csakhamar a hangulatromboló természeti elemeket, így zavartalanul folytatódtak az események. Az emlékmű talapzatánál elsőként a város polgármestere, Béres Csaba lépett a mikrofonhoz. Megnyitóbeszédében jó és hasznos időtöltést kívánt mindenkinek, azt, hogy az ott lakók még inkább közeledjenek egymáshoz, magukénak érezzék a várost, amelyben élnek, tartalmasan szórakozzanak a következő napokban. Szabó Ödön parlamenti képviselő a városnapok fontos hozadékaként az emberi kapcsolatok megerősítésének lehetőségét emelte ki, amikor az elektronikai kütyük rabságából kilépve időt szakítunk egy jó beszélgetésre. Tasó László magyarországi országgyűlési képviselő a megnyitón tapasztaltak alapján, a népviseletbe öltözött gyermek táncosokra utalva kijelentette, hogy száz esztendő múlva is lesz még magyar jövő, ha úgy neveljük fel gyermekeinket, ahogyan Székelyhídon teszik. Ehhez nagy segítséget nyújt az RMDSZ, amely jól képviseli a Romániában élő magyar közösséget – nyomatékosított Tasó.
Az emlékmű megkoszorúzása után, az eddigi városnapok hagyományát követve, a múzeumban folytatódtak az események. Kerekes Teréz könyvtárvezető nyitotta meg a többszegmensű kiállítást. A múzeum aulájába vezető folyosó falain az Ér hangja havilapban megjelent, érdekesnek vélt írásokat böngészhették a látogatók. Az emeleten múltidéző fényképeket állítottak ki, a dédszülők Székelyhídját idézték fel a Nagy Mária és Todoszi Miklós által felajánlott fotók. A helyi alkotóknak is újra megmutatkozási lehetőséget adtak a szervezők, Orosz Tamás pedig első alkalommal állíthatta ki munkáit. Vendégművészt is köszöntöttek, a székelyudvarhelyi Balla Melinda textilmunkáival gyönyörködtetett. A múzeumi eseménysor az Ér Hangja Egyesület jubileumi ünnepségével zárult, ennek apropójául az öt éve működő Ér Tv, valamint a századik alkalommal megjelenő Ér hangja helyi havilap szolgált. Az eseményt Pallagi Ildikó Beethoven- és Bach-művet megszólaltató zongorajátéka, illetve Marosán Csaba kolozsvári színművész Humor az irodalomban című előadása tette emlékezetessé.
Szombaton több helyszínen sorjáztak a programok. A leginkább értékhordozó kétségtelenül a gazdanapi vásár és az ahhoz kapcsolódó szakmai konferencia volt (lásd külön cikkünket – szerk. megj.). Mindeközben a központi vendéglőben csend honolt, még a felszolgáló személyzet is a teraszra szorult: elkezdődött bent a sakkverseny. A szenior kategóriában a magyarországi Vass Levente lett a győztes a versenyt szervező helyi Gardó Ferenc, illetve a magyarországi Szabó Lajos előtt. A felnőttek viadalát Major Norbert nyerte, második Bondár István lett (mindketten magyarországiak), harmadik Gulácsi Mihály Érmihályfalváról. Az ifi kategóriában a debreceni Pósán Máté teljesített a legjobban, alig előzve meg a helyi Braun Dávidot, illetve a magyarországi Kis Marcellt.
Míg a sakkozókra a csend volt jellemző, közben a líceum előtti téren berregtek a motorok, csikorgott a fék, füstölt az autógumi. A több nehézségi fokozatú autóvezetői ügyességi pályán a legjobb időeredményt a margittai Kürti Zsolt érte el, Mészáros Sándor lett a második, a székelyhídi Nagy Csaba a harmadik. Immár szokássá vált a városnapokon a kártyabajnokság megszervezése is, ennek győztese ezúttal George Borodan lett Madarász Gábor, illetve Todoszi László előtt. Utóbbit a legtöbben Toldóként vagy natúr erős emberként emlegetik. Vasárnap ebbéli minőségében is a közönség elé lépett, társával, Kiss Attilával lélegzetelállító produkciót mutattak be: óriás kőgömböket emelgettek, cipelték a tömör vasakat, többmázsás kerekekkel gurigáztak.
Szombat délután a Tini Dance Centeré volt a főszerep. Utcahossznyi táncos csapat vonult fel a központi parktól a városi stadionban felállított szabadtéri színpadig, s ott közel háromórás show-műsorral örvendeztették meg a közönséget. Az esti fellépőkkel a könnyű műfaj kedvelőinek kedveskedtek a szervezők, többnyire így volt ez vasárnap délután és este is. Emellett a gyermekek alkotta csokalyi Fényes Néptánccsoport és a hasonló korosztályt felvonultató Zajgó tagjai is pörögtek a színpadon. A füves területen pedig hagyományőrző íjászok és önvédelmi sportok ismerői jeleskedtek.
A programzáró esemény a Republic együttes sokak által várt fellépése volt. A teret megtöltő tömeg együtt énekelte a jól ismert dalokat. Az utolsó akkordok elnémulta után tovább skandálták a legendás együttes nevét, majd a tűzijáték fénye töltötte meg az égboltot.
