Nyelvi jogokat bővít a közigazgatási törvény

Mind a szenátusi, mind a képviselőházi különbizottsági előkészítés alatt az RMDSZ több mint száz módosító indítványt terjesztett be az új közigazgatási törvénykönyv tervezetéhez. Amint azt Cseke Attila szenátor összefoglalta, ezek lényegileg a decentralizálásra és a kisebbségi jogok érvényesítésére, kiterjesztésére vonatkoztak. Sikerült is a javaslatok nagy többségét átvinni a törvényszövegbe.

– Az eredeti változat sok tekintetben gátolta volna, bürokratikusabbá tette volna a rendszert, mi ezt igyekeztünk szellősebbé tenni. Néhány nevetséges kitétel is volt, például a minisztérium felméri, képesek-e az önkormányzatok bizonyos közszolgáltatások elvégzésére, s ha úgy találja, hogy nem, akkor a megyére hárulna azok elvégzése, de ha a megyét sem találja képesnek rá, akkor maga a minisztérium látná el azokat a közfeladatokat. Ez szerencsére kikerült a törvényből, s RMDSZ-es javaslatra gyorsulhat bizonyos közszolgáltatások átvétele, mert nem lesz kötelező a kísérleti periódus kitöltése. Jövő január elsejétől így átveheti a prefektúrától a megyei önkormányzat a jogosítványok kiállításának és a gépjármű-bejegyzéseknek a feladatát.

– Mennyiben változik a prefektusok feladatköre?

– Sok szempontból kiterjesztették volna a hatáskörüket, de javaslataink alapján sikerült visszahozni az alkotmányos keretbe. Például az eredeti változat szerint az önkormányzat bármilyen tevékenységét ellenőrizhette volna, nem csupán a tanácsi határozatok, tanácselnöki, polgármesteri rendeletek törvényességét. Nincs alkotmányos alapja annak sem, hogy a kormánybiztos lenne a közrend fenntartásának vagy a törvényesség betartásának szavatolója. Ezek más hatalmi ágakra, az igazságszolgáltatásra tartoznak.

– Mennyire voltak partnerek az RMDSZ-es indítványok elfogadásában a kormánykoalíció, illetve az ellenzék pártjai?

– A kormányon lévő alakulatok tagjai partnerek voltak, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség és a Népi Mozgalom Pártja reprezentánsai egyáltalán nem. Az utóbbi, Traian Băsescu pártja a központosítás feltétlen híve, magyarellenesség is motiválja, előbbinek nincsenek önkormányzati tapasztalatai, mondhatni, nem ismerik a rendszert. A Nemzeti Liberális Párt részéről kettős megnyilvánulást tapasztaltunk, sokszor eltért a bizottsági tagok és a párt hivatalosan deklarált álláspontja.

– Mennyiben segíti az új törvény az anyanyelvhasználatot?

– Először szól jogszabály az utcanevek, terek, parkok stb. megnevezésének anyanyelven való feltüntetéséről kötelező módon ott, ahol a kisebbségi lakosság létszáma eléri a 20 százalékot, és ad lehetőséget ugyanerre kevesebb népesség esetén is, ha megvan rá az önkormányzati akarat. Kiterjeszti az anyanyelv használatának kötelezettségét a dekoncentrált intézmények mellett a prefektúrákra és a helyi önkormányzat által felügyelt közszolgáltató vállalatokra. Egységes, kisebbségi nyelvű formanyomtatványok bevezetését írja elő a helyhatóságoknak a lakossággal való kapcsolattartáshoz. Ez nagy segítség, hiszen valljuk be, nemhogy románul, de sokszor magyarul sem ismerjük egy-egy beadványhoz, kérvényhez szükséges szaknyelvet. Az új törvénykönyv arról is rendelkezik, hogy a hatályba lépésekor már létező anyanyelvhasználati jogok továbbra is érvényben maradnak, emellett kimondja, hogy a helyi közigazgatás intézményeinek és az ott dolgozóknak is az alkotmány mellett a nemzetközi egyezmények betartásával kell ügyködniük.

– Változott-e a választott önkormányzati tisztségviselők mandátumigazolása, az elöljárók leváltásának rendje?

– A mandátumigazolásban teljesen új rendszert vezet be a törvény. Eddig maguk a testületek, a tanácsok igazolták az alakuló ülésen a mandátumokat a választási bizottság által kiadott eredmények alapján. Ezt a szerepet a bíróságok veszik át: községek, városok esetében a bíróságok, amelyek körzetébe tartoznak, a megyei tanács esetében pedig a törvényszék. Igaz, a korábbinál jóval több dokumentumra lesz szükség, de amennyire lehetett, ezek számát is igyekezett csökkenteni a Szövetség. Az eredeti javaslat egyszerűsítette volna a polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácsi elnökök és alelnökök leváltását, vagyis a mostani kétharmados többség helyett fele plusz egy szavazat elég lett volna hozzá. Az RMDSZ javaslatára végül maradt a kétharmad, ez ugyanis a stabilitást szolgálja.

– Mi szükséges az új közigazgatási törvénykönyv hatálybalépéséhez?

– A fent említett két kis párt jelezte, hogy alkotmánybírósághoz akar fordulni (ez lapzártánkig meg is történt – szerk. megj.). Az államelnök is megtámadhatja a jogszabályt az alkotmánybíróságon, vissza is küldheti azt a parlamentnek. Ha mindez nem történik meg, és aláírja, akkor a kihirdetéstől számított 30 napon belül hatályba lép. Ez után a kormánynak 90 napja lesz rá, hogy például az anyanyelvhasználat kibővített jogköréhez kidolgozza a módszertant, az úgynevezett végrehajtási utasítást.