Andrényiék egykori vasüzlete

A kereskedés Bihar megyében és Nagyváradon aránylag későn kezdett meghonosodni, elsősorban a marha-, bor- és gabonafelesleg elszállításával. Az üzletek forgalma a XIX. század utolsó harmadában lendült fel. Kiemelkedő szerepe volt ebben az Andrényi-féle vaskereskedésnek.

Kezdetben a behozatalt az országban elő nem állított iparcikkek, selyem- és gyapotszövetek, fűszer- és gyarmatáruk képviselték. A belkereskedés legfőbb tényezői a heti és országos vásárok voltak, különösen Nagyváradon. A XIX. század a kereskedelem fejlődését is meghozta, s habár az a megye határain túl csak lassan terjedt, Nagyvárad mégis olyan kereskedelmi központtá fejlődött, mely az ország bármely városával versenyezhetett.

Fontos szerep jutott az 1869-ben a kereskedők, iparosok és mezőgazdászok érdekeinek védelmére létrejött Kereskedelmi Csarnoknak. A többi között célul tűzte ki egy gabonaforgalmi központ létesítését, az ipari forgalom fejlesztését, a kereskedő ifjúság műveltségének és szakképzettségének emelését. Lényegében tőzsdeként működött, állandóan közzétette az általa forgalmazott termékek hivatalos árjegyzékét. Mivel a törvények csak Budapesten engedélyezték tőzsde felállítását, vidéken csak termény- és gabonacsarnokokat lehetett működtetni, a nagyváradi Kereskedelmi Csarnok is ilyen volt. Tagjai között a terménykereskedőkön és gazdákon kívül a bankigazgatók, az iparvállalatok vezetői, valamint a kereskedők is helyet foglaltak.

A Kereskedelmi Csarnok székhelye kezdetben a Szent László téri Kováts-féle házban volt. Az 1891-ben megalakult Kereskedelmi Társulattal egyesülve a XIX. század végén már egy megfelelő székház építésén gondolkodtak. A megoldást 1892-ben a Nagyvásár téri telek jelentette, azzal a kikötéssel, hogy ott egy kereskedelmi iskolának is megfelelő helyet adjanak. Egy évre rá építették fel az impozáns, egyemeletes ingatlant, minden igényt kielégítve.

Kiemelkedő szerepet játszott Nagyvárad kereskedelmében az Andrényi Károly és Fiai cég vasáru- és gépraktára, ezt 1875-ben alapították. Andrényi Károly fia, Lajos először megvásárolta a Zöldfa utcai Farkas-féle házban Scheller Lajos vaskereskedését. Itt gazdag vevőkörük alakult ki, és rövidesen szűknek bizonyult a helyiség. 1879 januárjában a közelben levő Papp György-féle emeletes ház földszinti boltját szemelték ki (szemben a Sörház sikátorral), és bérbe vették 15 évre. Ez már valamivel tágasabb volt az előzőnél.

Ahogy közeledett a szerződés lejárta, Andrényi Lajos gondoskodott arról, hogy a már igen nagy forgalmat lebonyolító üzletének minden igényt kielégítő elhelyezést találjon. Ezért megvásárolta a Nagyvásár téri régi Michelstädter-féle házat. Az ódon épületben szintén üzlet volt, ahová több lépcsőn kellett felmenni. Arról nem szól a fáma, hogy mit árultak benne, az ellenben fennmaradt, hogy a bihari ember nyelve nemigen birkózott meg ezzel a nehezen kiejthető névvel, ezért egyszerűen csak Miklóspéter boltnak nevezték.

Andrényi meg sem próbálta átépíteni a házat, hanem lebontatta, hogy korszerű vaskereskedést építsen a helyébe. Az üzletházat 1892 tavaszán kezdték építeni id. Rimanóczy Kálmán terve alapján. Télire már tető alatt állt, 1893 augusztusára teljesen elkészült a Vasudvarnak nevezett üzletház. Az épület külsejét bemutatta a Nagyvárad 1893. április 6-i száma: „Már készen vannak a tetőzet s az emeleti ablakok ívezetének díszítésével, s az már elárulja, hogy egyike e ház városunk legszebb épületeinek. A csatorna felett a két végén kiemelkedő tornyos falazaton [helyesen attikán – szerző megj.] messze tündöklő nagy arany betűkkel díszlik: VASUDVAR – MDCCCXCIII. […] A Körös felőli rész is jól néz ki, hosszú ablakaival.”

Az Andrényi-féle vaskereskedés épületének homlokzata a jellegzetes eklektikus stílusjegyeket hordozza: kváderes földszint rusztikázva, gyámkővel ellátott, kváderes keretezésű félköríves árkádok, erőteljes övpárkány, az emeleten aedikulás ablakok sora, illetve páros kapcsolt ablakok kariatidákkal alátámasztva, erőteljes hullámoromzattal, az orommezőben kagylódísszel, illetve egy gipszből készített férfibüszttel. Ez utóbbit mogorva, bajuszos kinézete miatt volt, aki Sztálinnal azonosította, pedig amikor ezt az épületet átadták, a generalisszimusz mindössze 15 éves lehetett…

Az attikák feliratai rég eltűntek, napjainkra a vakolat nagy része is lehullt, egészében véve a teljes homlokzat igen elhanyagolt állapotba került. Sürgős felújítást igényelne, de az eredeti állapot visszaállításával. Ami a Körös-part felőli részét illeti, nos, az itteni ablakok már sok évtized óta üresen ásítoznak, senki sem hasznosítja a mögöttük levő nagy helyiségeket, itt, a város szívében!

Az újonnan épített, Nagyvásár tér 4–6. szám alatti áruházba valamikor 1893 nyarán költözött át a vaskereskedés. Az áruház összterülete 2750 négyszögméter, a raktáraké pedig 8250 négyszögméter volt a korabeli mértékegység szerint. Az épületet a pinceraktártól a padlásig korszerű felvonógépekkel látták el. A hatalmas üzlethelyiség hossza 46, szélessége 12 méter, az üveggel fedett udvari raktáré ugyanannyi. Ezenkívül a pincékben, a földszinten, a félemeleten, az első emeleten és a tető alatti második emeleten is számos rekeszre osztott raktár volt. És ami legalább ilyen fontos: erre a vaskereskedésre mindig is a pontos, udvarias és szakszerű kiszolgálás volt jellemző. Mindezt nem a múlt iránti nosztalgia íratja velem, hanem több hiteles visszaemlékezés igazolta.

A szocializmus évtizedei alatt is vaskereskedés működött ugyanitt, de a rendszerváltás után egyre inkább visszaszorult ez az üzletág, nem volt gazdaságos ilyen hatalmas raktárakat fenntartani, emiatt hosszabb-rövidebb időre más profilja lett a nagy üzlethelyiségnek. Legutóbb vendéglőt rendeztek be itt.

 

2018.09.21
Galéria
A Nagyvásár tér, háttérben Andrényi vasüzlete
Itt már villamos jár az üzlet előtt
Egy közeli felvétel a Vasudvarról
Az 1890-ben kiadott Berger-féle térképen még nem szerepel Andrényi vasüzlete. Helyette a 14. szám alatti telekre a Michelstädter-féle házat rajzolták
Kulcsszavak: