Magyar napok először a Sebes-Körös völgyében
A Sebes-Körös mente a bihari magyarság egyik szórványvidéke, Vársonkolyos, Magyarkakucs, Élesd, Feketeerdő, Örvénd, Mezőtelki, Pusztaújlak, Mezőtelegd, Pósalaka, Köröskisjenő, Fugyi, Fugyivásárhely és Rév településeken mintegy 6000-6500 ember él. Az őket megszólító háromnapos, több helyszínes programsorozat Réven kezdődött. A néptánccsoportok a sonkolyosi elágazástól népviseletbe öltözve vonultak a művelődési házig, Hasas János révi alpolgármester, Szoboszlai-Gáspár István mezőtelegdi református lelkipásztor és Grim András megyei tanácsos vezetésével. Ott Hasas János köszöntötte a megjelenteket. Derzsi Ákos szenátor sok sikert kívánt a szervezőknek, Grim András, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének szórványért felelős ügyvezető alelnöke a szervezet szórványpolitikájának sikereként könyvelte el azt, hogy Biharban immár valamennyi szórványvidéken vannak magyar napok.
Az első Sebes-Körös-völgyi Magyar Napok nyitórendezvénye a hagyományőrzésről szólt, mert ez alkot, formál vagy éppen teremt közösséget, mondta Szoboszlai-Gáspár István. A köszöntések után a borsi Galagonya, a székelyhídi Zajgó, a micskei Görböc és a mezőtelegdi Pacsirták néptáncosai szórakoztatták az egybegyűlteket, majd szeretetvendégséggel fejeződött be az első nap.
Szombaton Telegden a gyermekprogramokkal kezdődött a családi nap, kora délután még főtt a bográcsos. Amint Grim Andrástól megtudtuk, Telegdről, Pusztaújlakról és Pósalakáról is érkeztek csapatok a közös főzésre. Ahogy az előző napi néptánctalálkozón és a vasárnapi kórustalálkozón, ebben sem versenyeztek, hiszen amint azt később Szoboszlai tiszteletes elmondta, a szórványban sokkal inkább az együttlét, a közösen töltött idő a fontos, nem pedig a versengés. „A lényeg a közösség megélése, hogy együtt legyünk” – fogalmazta meg a református lelkipásztor a rendezvény célját. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete egyébként minden bihari szórványrégióban meg akarja rendezni a magyar napokat, mondta a témáért felelős ügyvezető alelnök, szerinte ezeken a rendezvényeken a szolidaritás és az identitás erősítése a fontos.
Kora délután még lassan gyülekeztek az emberek, a kicsiket óriáscsúszda is várta, s a kisebbek és nagyobbak is álmélkodva nézték a Pusztai Farkasok Ordas nemzetségének középkori fegyver- és harctechnikai bemutatóját. Naphegyi-Boldis Dániel először bemutatta jómaga és társai, Balogh János, Szabó Bálint és Perei Zoltán viseletét és az íjat, a szablyát s a kelevézt, majd ezek használatából is ízelítőt adtak. Az íjak pengve érkeztek a céltáblába, a szablya pedig másodpercek alatt „lefejezte” az ellenséget helyettesítő vizes palackokat. A hagyományőrzők segítségével később kisebbek-nagyobbak ki is próbálhatták az íj használatát.
A színpadon időközben Deé Róbert vezetésével a nagyváradi Francisc Hubic Művészeti Iskola Ifjúsági Fúvószenekara szórakoztatta a megjelenteket, később a helyi Pacsirták és a borsi Galagonya néptáncosai mutatták be tudásukat, majd koncertek következtek, Kristóf Katalin és Milán, majd az Insect lépett fel. Vasárnap Élesden kórustalálkozóval fejeződtek be az I. Sebes-Körös-völgyi Magyar Napok, ott a helybeli és a feketeerdői, továbbá a révi, fugyivásárhelyi, köröskisjenői, mezőtelegdi és örvéndi énekkarok szolgáltak.
A térségbeli legelső ilyen szórványtalálkozó megszervezésében fontos szerepet játszott Simon Angéla Piroska köröskisjenői református lelkipásztor, Fehérvári István élesdi helyettes református lelkész, Hasas János, Rév alpolgármestere, Kajántó Pál élesdi alpolgármester. Grim András azt is elárulta: a magyar napokat a tervek szerint jövőre is megszervezik.
