Komor Marcell születési évfordulója

Ma, 2018. november 7-én van Komor Marcell műépítész, építészeti szakíró születésének 150. évfordulója. A magyar szecessziós építészet jelentős alakjaként tartják számon, Lechner Ödön magyaros irányzatának követőjeként, Jakab Dezsővel együtt. Megemlékező cikkünk teljes anyagát a hamarosan nyomdából kikerülő novemberi Biharországban olvashatják.

Felsőfokú tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetemen végezte, 1891-ben szerzett oklevelet. Kezdetben Czigler Győző, majd Hauszmann Alajos műtermében dolgozott, később egy évig Francsek Imre mellett a Fővárosi Mérnöki Hivatalban. Dolgozott még Lechner Ödön irodájában is, itt részt vett a Földtani Intézet pályadíjnyertes tervének, majd kiviteli tervének elkészítésében. 1897-ben Jakab Dezsővel közös irodát nyitott, ez az első világháború végéig működött.

Komor Marcell építészete 1930 után már a modernista irányzatok felé fordul. Ő alapította 1901-ben a Vállalkozók Lapját, melynek főszerkesztőjeként a lapban Ezrey álnéven publikált. 1944 novemberében származása miatt elhurcolták. A Német Birodalomhoz tartozó Ausztriában, Sopronkeresztúrnál (Deutschkreutz) ölték meg 1944. november 29-én.

A továbbiakban Komor Marcell és Jakab Dezső közös nagyváradi alkotásait mutatjuk be.

Adorján-ház I.

E sarki emeletes ingatlant – számozása szerint Színház (Patrioţilor) utca 6. szám – 1903-ban építették. A kétemeletes sarki ingatlan mindkét homlokzatát hatalmas, háromkaréjos oromzatok uralják, de az alattuk levő traktusok nyílászáróinak formája és elhelyezése különböző. A jelentős esztétikai értékű ingatlan a szecesszió lechneri irányzatát képviseli. Ha igaz, rövidesen felújítják homlokzatát.

Adorján-ház II.

Adorján Emilnek ezt a második házát 1904–1905-ben építették a Színház (Patrioţilor) utca 6. szám alatti telekre. Még 1903-ban el szerette volna adni ezt a 30 méter utcafrontos telket, s mert nem talált megfelelő vevőt, végül ő építtetett ide egy újabb kétemeletes bérpalotát ugyancsak a Komor–Jakab páros terve alapján. Ez a bérház az előzőnél is díszesebb lett, és még inkább hasonlított Lechner Ödön munkáihoz.

Stern-palota

Ugyancsak 1904–1905-ben építették szecessziós stílusban, a Fő utca 10. és 10/A alatti telken. A századfordulón még egy földszintes ház állt ott, melyet néhány évig ideiglenes városházaként használtak. Erre a dupla telekre Stern Miklós terveztetett kétemeletes bérpalotát Komor Marcell és Jakab Dezső fővárosi műépítészekkel. A kivitelezés során anyagi megfontolásból ifj. Rimanóczy Kálmán sokat egyszerűsített a homlokzati díszítésen. Nemrég fejezték be az ingatlan példás homlokzati felújítását.

Az Ipar- és Kereskedelmi Kamara székháza

A Teleki (ma Primăriei) utca és a Dudek sikátor (ma Duiliu Zamfirescu utca) sarkán levő telket 1906 májusában megvásárolta az Ipar- és Kereskedelmi Kamara, hogy ott székházat építsen. A kiírt tervpályázatot Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte meg. Érdekesség, hogy a tervezőpáros sokkal gazdagabb homlokzati díszítést írt elő, de a kivitelezés során ezt egyszerűsítették. Az új székház 1907. május végére készült el, de csak júniusban adták át. Az épületet 2000-ben a műemléki előírások tiszteletben tartásával restaurálták.

Fekete Sas palota

A Szent László (ma Unirii) tér északkeleti részén levő régi Fekete Sas Szálló helyére 1907–1908-ban építették szecessziós stílusban, Komor Marcell és Jakab Dezső terve alapján. Építtetője dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil, kivitelezője Sztarill Ferenc. A palota építését 1907. április 6-án kezdték el, 1908. november 16-án adták át hivatalosan. Nemrég végeztek az épületkomplexum külső felújításával, de a belső helyreállítás egyelőre várat magára.

2018.11.07
Galéria
Az egykori Ipar- és Kereskedelmi Kamara székháza. Napjainkban a Vízművek otthona
Komor Marcell
A Fekete Sas épületkomplexum
A Stern-palota
Kulcsszavak: