Hegyközszentimre fókuszba került

Szeptemberben már hírt adtunk arról, hogy a Millenniumi Szent Imre Emlékkápolna harangját megszentelte Fodor József vikárius, címzetes hegyközszentimrei apát és megáldotta Kucharszki Zoltán helyi református lelkipásztor. Ők ketten tették le 11 évvel ezelőtt az emlékhely alapkövét. Hosszú és kétségekkel teli idő múlt el azóta, míg végül szeptember 2-án felavathatták a többfunkciós létesítményt.

E sokak által várt eseményt megelőző napon kürtök hangja, patadobogás verte fel Hegyközszentimre csendjét, a közelben lévő Adorján vára falmaradványának közelében látványos együttléten vettek részt a hagyományőrzők. A VI. Adorján Vári Népünnepély változatos programkínálattal várta az érdeklődőket. A történelmi pillanatok felelevenítése mellett kettes fogatok versenyeztek a Szent Imre Herceg Várkupáért, és a II. Rákóczi Ferenc Várkupáért kiírt lovasverseny is jócskán tartogatott izgalmas látnivalót. A fogatosok viadalán akadályhajtásban az érkeserűi Lovas Dániel volt a legeredményesebb, a vadászhajtást a bihardiószegi Bede Mihály nyerte. Felnyergelt paripáját pedig a Jákóhodosról érkezett Sziki Sándor ülte meg a legkackiásabban; a vágtázó lovat irányítani sem volt egyszerű dolog. Sziki bizonyult a nap versenyszámaiban a legeredményesebb indulónak, ezért a vándorserleget is megkapta.

Az eseményen jelen volt dr. Nagy Miklós, Szalárd polgármestere, maga is nagy kedvelője a hagyományőrzésnek és a lovassportnak. Az elöljáró közbenjárására bocsátotta az önkormányzat a múltmentők rendelkezésére a várfalhoz közeli területet, évente megrendezik itt a népünnepélyt. Mi sem volt természetesebb, mint hogy a község első embere örömének adjon hangot, amiért ismételten náluk került sor a többpólusú eseményre.

Miközben a lovasversenyek folytak, Gellért Gyula, a rendezvény mozgatórugója, Adorján Csaba és Meleg Vilmos – mindhárman hagyományőrző ezredesek – a Partiumi Kuruc Dandár tagjaiként évezredes múltunk hagyományaiba engedtek betekintést. A Pusztai Farkasok nemzetségeinek jóvoltából pedig íjászbemutatót is megtekinthettek az érdeklődők. Jól fogott Meleg Vilmos színművész szakmai hozzáértése, amikor előadták Mátyás király megkoronázásának történetét. Látványában mindezt felülmúlta a kenyérmezei csata (1479) Gellért Gyula által megrendezett imitációja; az ütközet Mátyás király seregeinek győzelmével zárult.

Immáron nemcsak a múltba révedést szolgálta, hanem jövőt teremtő tartalmat is hordozott a másnapi esemény, a már említett millenniumi emlékkápolna felavatása. Az ünnepség a református templomkertben felállított Szent Imre-szobornál kezdődött. Hatalmas tömeg gyűlt össze, közeli és távoli településekről, sőt az országhatáron túlról is érkeztek vendégek. Hagyományőrző huszárok és hajdú vitézek álltak feszes mozdulatlanságban, miközben a köszöntőbeszédek elhangzottak. Kucharszki tiszteletes felelevenítette az 1031. szeptember 2-án bekövetkezett vadásztragédiát: a sokak által vitatott történet szerint Imre herceget akkor egy vadkan sebezte halálra. Fiának emlékére Szent István király apátságot építtetett a helyszínen. 1980 táján még nyomaiban megvolt az épület alapja – emlékezett a lelkipásztor.

Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke mint a magyar államiság reménységére emlékezett Imre hercegre. Biró Rozália parlamenti képviselő szerint az ünnep túlmutat regionális jellegén, ez a Kárpát-medence magyarságának ünnepe. Láncszemekként összekapaszkodva tudunk jövőt építeni, de ehhez olyan eszmék kellenek, amelyek a megmaradást hirdetik – hangsúlyozta a képviselő. Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője János evangéliumából vett igerész mentén fogalmazta meg mondandóját, amellyel az esemény jelentőségét hangsúlyozta.

Imre herceg szobrának megkoszorúzása után a temetődombon lévő emlékkápolnához zarándokoltak a megjelentek. Az emlékkápolna és a vele szerves egységet alkotó kilátó Wagner Péter Ybl-díjas építész tervei alapján készült; a tervező maga is jelen volt az ünnepségen. Az épületegyüttes aprólékos megtervezés eredménye, többsíkú történelmi vonatkozású jelképrendszert tartalmaz – mondta Wagner Péter.

Az avatószalag átvágása előtt dr. Nagy Miklós szólt az egybegyűltekhez. Szabó Ödön parlamenti képviselő a közösség erőfeszítését, elsősorban a lelkipásztor konok kitartását méltatta. Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke, aki első pillanattól támogatója volt az épületegyüttes létrehozásának, úgy fogalmazott: ezzel a tettükkel a hitét vesztett Európának üzennek. Egyházi méltóságok is megfogalmazták gondolataikat, majd Csűry István református és Böcskei László római katolikus püspökök Lezsák Sándorral és Szabó Ödönnel közösen vágták át az avatószalagot.

Az emlékkápolna kiállítótérként is hasznosul, már átadásakor is a falura vonatkozó levéltári anyagokat tekinthettek meg benne az érdeklődők. Az eseményen jelen levő dr. Szálkai Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár alkalmazottja elmondta, hogy számtalan, Szentimrével kapcsolatos dokumentum van a birtokukban, válogathatnak belőlük a soron következő kiállítási témákhoz. A jeles alkalmon úgyszintén megjelent, és műsorát is bemutatta Dévai Nagy Kamilla magyarországi előadóművész.

Az épület avatása után, akinek kedve szottyant rá, és bírta szuflával, a kilótóba is felmehetett. Pazar látvány nyílik onnan a Berettyó völgyére.