Hozzáférhető az adatbázis a Nagy Háború Bihar megyei katonáiról

Szürke ég alatt, havas esőben, csendes szombat délutánon hangzott fel nemzeti imádságunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) székházának udvarán, az I. világháborús emléktáblánál. Debreceni vendégek és váradiak nem túl népes gyülekezete hajtott fejet a száz éve befejeződött első nagy világégés Bihar megyei hősi halottainak emléke előtt. Csűry István püspök rövid áhítatában a megtisztulást hozó véráldozat szükségességéről szólt, majd koszorúztak az egyházkerület, a Hajdú-Bihar és a Bihar megyei önkormányzat, a debreceni Őrváros Közalapítvány, illetve a váradi Tanoda Egyesület nevében. A köszöntőket már a püspökség tanácstermében mondta el Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, illetve Szabó József, a Bihar megyei önkormányzat megyemenedzsere.

Az egybegyűltek ezután tanúi lehettek, amint Mazsu János, Debrecen Megyei Jogú város tanácsnoka, az Őrváros Közalapítvány kuratóriumának elnöke átadja Forró László egyházkerületi főjegyzőnek a Bihar megyére vonatkozó veszteséglistát tartalmazó DVD-ket. Amint a Mazsu János által felolvasott adománylevélből is kitűnt, a közalapítvány többek között a hősi halottak emlékének ápolása, a hadisírgondozás mellett az adatbázisok összeállítását is felvállalta. A mostani munkát Debrecen város és Hajdú-Bihar megye önkormányzata is segítette. Az egyházkerületnek átadott dokumentum 27 433 katona adatait tartalmazza.

Háromévnyi aprólékos kutatómunkát tudhat maga mögött Illyés Imre Csaba informatikus, a debreceni Elfeledett Emlékezet kutatócsoport tagja. Prezentációjából képet kaphattunk a munkafolyamatról s az előadó elkötelezettségéről is. Az Osztrák–Magyar Monarchia Hadügyminisztériumának rendszeresített, naponta kiadott veszteséglistáiból kereste ki az őt érdeklő területre vonatkozó adatokat. Levéltárakban és a református egyházkerülettől kapott hozzá segítséget.

Illyés Imre Csaba a Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Bereg és Bihar vármegyékből származó katonák után kutatott az osztrák és cseh levéltárakban fellelhető, szabadon hozzáférhető lajstromokban, szám szerint 709-ben. Összesen közel 74 000 nevet talált. El is hozott mutatóba pár lemásolt oldalt az említett, olykor több száz oldalas, tíz nyelven szerkesztett veszteséglistákból. Ezeken sűrűn gépelt sorokkal, akkurátusan jegyezték fel a nevet, a katonai beosztást, rangot, az illető születése idejét és helyét, majd a vele történt eseményt: meghalt, megsebesült vagy fogságba esett. A háború évei alatt egy-egy katona többször is helyet kaphatott a lajstromban, ha a fenti három szerencsétlenség valamelyike megtörtént vele.

Volt ismerőse, aki őrültségnek nevezte a munkát, vallotta meg Illyés, de ő teljesítette a feladatot. Szövegfelismerőt is bevetett, ám a rossz minőségű nyomtatványokat így is magának kellett végigböngésznie. Az elkészült adatbázisból már egyszerűen ki tudta emelni a Bihar megyére vonatkozó információkat, és azokat egy bevezető kisfilmmel, néhány adatelemzéssel és használati útmutatóval összeszerkesztve a KREK rendelkezésére bocsátotta.

A korábban meghirdetett program szerint a december 15-i találkozón magyarországi előadók is értekeztek volna a Nagy Háborúval kapcsolatos témákról, ám Forró László sajnálkozva-mérgelődve kénytelen volt közölni, hogy a rossz időre hivatkozva az illetők lemondták az utat. Beugróként Sárközy Zoltán „lelkes civil” kutatóként tartott adatgazdag, érdekességekben bővelkedő előadást a doberdói, isonzói hadszíntereken hősi halált halt egykori Bihar megyeiek emlékének ápolásáról, hisz évek óta szívügye ez. Levetített az olasz és az orosz fronton készült korabeli felvételeket is, és a frontélet mindennapjaiba is betekintést nyújtott. Molnár Júlia színművész alkalomhoz illő énekkel-szavalattal egészítette ki a megemlékezést.

Alig lehet Biharban olyan család, nemzetiségtől függetlenül, amelynek felmenőit, rokonságát ne érintette volna a Nagy Háború. A KREK honlapján (http://www.kiralyhagomellek.ro/#) rákereshetnek a nevekre, s talán kiderül, mi történt az egykor besorozott legénnyel, akiről csak annyit tudtak az itthoniak, hogy „odamaradt”.