„Őrzők, vigyázzatok a strázsán”

A váradi római katolikus püspökség vallásturisztikai irodájában jártunk

Amíg hallgattam MÉHÉSZ-GÉCZI-ERDEI ANITA KINGA irodafelelős beszámolóját a Római Katolikus Püspökség Vallásturisztikai Irodájának értékőrző tevékenységéről, mindegyre beugrott Ady Endre közismert sora, az „Őrzők, vigyázzatok a strázsán”…

Talán mert közeledik a költő halálának centenáriuma, talán mert a múlt század elején, nagyváradi újságíró korában nevét gyakran kötötték össze az akkori püspök nevével. És nem hiába sétált be újra a Kanonok sorra az én emlékezetemben Ady, mert az irodában kapott ismertető kiadványok egyikében felfedeztem a mostani püspök, Böcskei László ide vonatkozó jelmondatát: „Legyünk értékeink őrzői, legyünk értékek teremtői.” Igen, az iroda is a püspök ötlete volt, határozottan a fenti gondolat valóra váltásának céljával.

– Mikor indult a tevékenységük?

– Már öt éve, 2013-ban, és egy évig egyedül Lakatos Attila történész kollégám dolgozott itt. Az alapítás ötlete a püspök úré, amikor ugyanis idekerült, meglepte, hogy a székesegyházba, illetve az akkor még múzeumként működő palotába érkezők milyen kevés és gyakran hiányos, pontatlan információt kapnak. Első lépésként bevezette a templomról szóló rövid, ingyenes idegenvezetést. Én 2014-ben kerültem ide, az év decemberében kezdődött meg a kincstár felújítása, melynek lényege, hogy az értéktárgyak nem változtak ugyan, de a bemutatásuk koncepciója lett más. Ahogy a püspökség egyházművészeti gyűjteményét népszerűsítő szórólapunkban is megjelenik: „a nagyváradi egyházmegye jelenlegi gyűjteményének magját elsősorban a nagyváradi székesegyházak mintegy 320 esztendőn át felhalmozott liturgikus eszközei, textíliái és vallási tárgyú képzőművészeti alkotásai, kisebb részben pedig a kommunista diktatúra idején betiltott szerzetesrendek hagyatéka és az egyházmegye egyes plébániáiról műtárgyvédelmi okokból beszállított képzőművészeti és iparművészeti alkotásai képezik. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye első egyházművészeti kiállítása 1992-ben, Szent László király oltárra emelésének 800. évfordulójára készült el jelentős helyi és magyarországi szakemberek bevonásával. A nagyváradi székesegyház oldalkarzatain berendezett barokk festészeti galériából és ötvösművészeti tárból álló Szent László Egyházművészeti Múzeum 23 esztendő elteltével, 2015 tavaszán újult meg a közönség számára.” Négy tematikus termünk működik: ezek az egyházmegye és a város kapcsolódását, a székesegyházak történetét, a gyűjteményt, illetve a Szent László-kultuszt mutatják be. Eleinte voltak fennakadások a hivatalos idegenvezetésben, egyes csoportoknak nem nagyon tetszettek az elmondottak, de most már nincs ilyen, kialakult ugyanis az állandó kapcsolattartás, a kölcsönös bizalom, azonnal válaszolunk a megkeresésekre, és már négy utazási kiállításon vettünk részt: kétszer Budapesten, kétszer Debrecenben. A budapesti kiállításon az ország standján belül külön szerepel Bihar megye, benne a Római Katolikus Püspökséggel a Visit Oradea – Bihar megyei Turisztikai Desztináció Ügynökség mellett, a debreceni utazási kiállításon pedig a megye standján voltunk jelen.

– Vannak adataik a turistaforgalomról?

– Az eladott belépőjegyek alapján évente tizenkét-tizenháromezer látogatónk volt, ehhez hozzájön a különböző rendezvényekről bejövő két-háromezer érdeklődő, valamint az a körülbelül tízezer ember, aki csak a székesegyházat nézi meg. Három éve részt veszünk a múzeumok éjszakáján, ami különös érdekességet jelent: első alkalommal a látogatók harminc százaléka a város román lakosságából tevődött ki. Őszintén meglepődtek a látott gyönyörűségeken, de akkor még a palotában volt a múzeum, úgyhogy sajátos helyzet alakult ki a körülbelül ezerötszáz látogató körében, az idén viszont már az érdeklődők hetven százaléka volt nagyváradi román. Eljutott hozzájuk a felújítás híre, és éltek is a múzeumok éjszakája kínálta lehetőséggel. Emellett támogatjuk az Iskola másképp programot is 1+1-es belépőkkel, vagyis egy jegy áráért két látogatót fogadunk.

– Az újdonságokról, illetve az egész barokk együttes csodálnivalóiról hogyan értesítik az érdeklődőket?

– Mindenekelőtt a kiadványainkkal. Az eredeti szóróanyagot folyamatosan frissítjük, igyekszünk többnyelvűsíteni, a gyűjtemény szórólapja például négy nyelven jelent meg. Tavaly adtuk ki a három kis füzetet: az alapítástól számított négy székesegyház történetét, Szent László fejereklyetartójának viszontagságos útját, valamint a kincstár és a művészeti gyűjtemény bemutatását, utóbbi a most kiállított anyagnak körülbelül tíz százalékát tartalmazza. Éppen egy évvel ezelőtt, 2017 decemberében kezdődött meg a püspöki palota felújításának hároméves projektje a magyar állam vissza nem térítendő támogatásának segítségével.

– Úgy hallottam, hogy a közönség számára látogatható lesz majd az épület egy része. Milyen terveik vannak ezzel kapcsolatban?

– Tulajdonképpen folytatjuk az építtető püspök, Patachich Ádám eredeti elképzeléseit, ő ugyanis eleve kulturális központot szándékozott adni a váradiaknak, elsősorban zenei eseményekkel szolgálva. Közismert a XVIII. század derekának színvonalas váradi zenei élete, jelesül Michael Haydn és Dittersdorf áldásos tevékenysége a püspöki udvarban. Jelenleg is hasonló a célunk, de a kulturális kínálat mellé szeretnénk majd ajánlani a Szent László kultuszát erősítő rendezvényeket is a közönségnek. Olyan terek kiképzését terveznénk, amelyek nem csupán a katolikusokat szólítják meg. Gondoltunk például gyerekek számára szervezett zenetáborokra, adventi vásárra, egyéb közösségi megnyilvánulásokra a pincében is, ezek mellett tervbe vettük egy zarándokház kialakítását a püspökség fennhatósága alatt, mivel zarándokok jelezték, hogy jönnének, de szálláshely még nincs. Hamarosan megkezdődik a Barátok temploma kriptájának átépítése és a külső rendbetétel is, az irgalmas rendi patika felújítása, és nem utolsósorban a székesegyházat és a palotát övező park is megújul.

Az irodafelelős beszámolójában hallottakat Böcskei László megyés püspök is megerősítette sajtótájékoztatóin (lásd cikkünket a 12. oldalon), a magam részéről pedig Ady említett versének utolsó soraival zárnám, szavaiban ugyanis mindenki rátalálhat a maga véleményére: „S a csillag-szóró éjszakák / Ma sem engedik feledtetni / Az ember Szépbe-szőtt hitét, / S akik még vagytok őrzőn, árván, / Őrzők: vigyázzatok a strázsán.”

2019.02.05
Galéria
Méhész-Géczi-Erdei Anita Kinga a váradi katolikus püspökség vallásturisztikai irodáját vezeti
Igényes kivitelűek, rövid és szakszerű információkat tartalmaznak az egyházmegye kincseit bemutató kiadványok
Többnyelvű, a város és a felekezet kapcsolatát is megvilágító dokumentáció készült
Az egyházmegye mai életét, eseményeit, rendezvényeit összefoglaló lapok is megtalálhatók az irodában