Szoborcsoportot avattak nemzeti ünnepünkön

A szoborcsoport ötlete Mados Attila polgármester fejében fogant meg, és a helyi önkormányzat teljes összefogással, pártállástól függetlenül, támogatta a megvalósítását. Az Irinyi testvérek kötődtek Bihardiószeghez, hiszen Jánost és Józsefet egyaránt ott keresztelték. Ezt a tényt dr. Szabó József újszülöttgyógyász/helytörténész derítette ki 2001-ben, amikor Bihardiószeg monográfiájához (2003-ban megjelent) levéltári kutatásokat végzett a nagyváradi állami levéltárban. (Erről lapunkban beszámoltunk olvasóinknak.) Ez a kötődés motiválta a polgármester szoborállítási javaslatát, s az emlékmű létrehozása által Bihardiószeg is belépett az Irinyiek emlékezetét ápoló települések közé. A község pedig újabb emlékhellyel gazdagodott, bár e tekintetben eddig is előkelő helyen állott, hiszen van Kossuth- és Bocskay-mellszobra, valamint Széchenyi-emléktáblája. Jó úton haladnak abba az irányba, hogy Diószegnek szoborparkja legyen. Ott talán helyet kaphat a jelenleg még a földben elásott turulmadaras emlékmű is.

A bihardiószegi március 15-i megemlékezés legfontosabb eleme a szobor avatása volt. Ennek jelentőségét elismerve megtisztelte jelenlétével az ünnepséget Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Cseke Attila szenátor, a Szövetség Bihar megyei szervezetének elnöke, Szabó Ödön képviselő, megyei ügyvezető elnök, Magyarországról pedig dr. Szálkai Tamás helytörténész, Irinyi-kutató. A szobor környéke megtelt a helyből és más településekről érkező tiszteletadókkal. A polgármester mondott elsőként beszédet, megköszönve az önkormányzatnak az összefogást, az egységes hozzáállást. Hangsúlyozottan köszöntötte a fiatalokat – akik majd továbbviszik a megemlékező ünnepségek szép hagyományát –, valamint a politikai élet, az egyházak és a civil szervezetek képviselőit. A szobrot Kelemen Hunor, Cseke Attila, Szabó Ödön és Mados Attila leplezte le a részvevők vastapsa közepette. A vallási felekezetek képviselői megszentelték, illetve megáldották az alkotást.

A szövetségi elnök különleges napnak nevezte e napot, mely az ünneplésen túl maradandó és nagyon értékes emléket is ad a diószegieknek. Köszönetet mondott az ötletgazdának, a pártfogóknak és az alkotónak, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek, aki objektív okokból nem lehetett jelen az avatáson. Dióhéjban az Irinyi családról is beszélt, melynek története összefonódott a magyar történelemmel, a szabadságharccal. „A szabadságot meg kell szerezni, tartani, és ha kell, visszaszerezni. A szabadság osztható, s ha elosztjuk, több lesz belőle. Jut belőle bőséggel magyarnak is, románnak is” – hangoztatta a szövetségi elnök.

Cseke Attila beszédében hangsúlyozta, hogy a szabadság eszméje alatt lett híres az ügyvéd és vegyész testvérpár. Előbbi megfogalmazta a 12 pontot, utóbbi a magyar szabadságharcban az ágyúöntés és puskaporgyártás irányítója volt. „Nem véletlenül áll Bihardiószegen a szoborcsoport, de az is igaz, hogy állhatna bárhol a Kárpát-medencében, hiszen Irinyiék mindketten annyit tettek a magyar és egyetemes szabadságért, hogy az bármely közösséget feljogosítaná szoborállításra.” A magyar nép szabadságszerető – hangsúlyozta a továbbiakban –, és „hívunk mindenkit, hogy 2019-ben éljünk a szabadság nyújtotta lehetőségekkel, és építsük együtt a szabadságunkat, jövőnket”.

A helyi iskolások nagyon ötletes és kedves előadást tartottak, s igen nagy sikert arattak, Hegedűs Szabolcs és Sándor Ferenc pedig az alkalomhoz illő dalokkal színesítette az eseményt. Dr. Szálkai Tamás és dr. Szabó József helytörténészek tudományos előadást tartottak.