https://biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=1182
Szerző:
Település: Nagyvárad
Rovat: Életmód
2019.06.03

Nagyváradi madarak

Sokan megcsodáltuk például a Sebes-Körösben úszkáló hattyúkat, de tudjuk-e vajon, hogy Nagyváradon még milyen madarak élnek/telelnek?

A becslések szerint 2030-ra a városok terjeszkedése miatt a legtöbb ember biológiailag szegény környezetben él majd, ezért is beszélnek ma már a kutatók egyre többet a természetnek a városokban elfoglalt helyéről, szerepéről. Az pedig, hogy hányféle és milyenfajta madár él valahol, jelzi a természeti környezet minőségét az adott helyen. Ezért is tartotta fontosnak a Milvus Csoport Madár- és Természetvédő Egyesület váradi tagszervezete, a Milvus Transilvania Vest, hogy a sajtónak kiküldött összeállításával a nagyközönséget is megismertesse azokkal a ritkább vagy köznapibb madarakkal, amelyeket tavaly láttak Nagyváradon.

Vízi- és parti madarak

Tíz évvel ezelőtt még ritkán lehetett vadkacsákat látni Nagyváradon, mára több mint száz példány telel át a városban. Legtöbbjük a vadászok elől húzódik be a városba, és ugyanez a helyzet a szárcsákkal is, a milvusosok szerint közülük mindössze két pár fészkel a városban. Ezzel szemben a vízityúk egész évben a városban él, ez a madárfaj a lassú vizű, dús növényzetű partszakaszokat szereti, ahol könnyen elrejtőzhet.

Mára Nagyvárad emblematikus madarává vált a hattyú, pedig ezek a madarak a 2000-es évek elején fészkeltek először megyénkben. A szakemberek szerint azért nőtt meg a hattyúpopuláció a közép-európai városokban, mert a természetes vizes élőhelyek csökkentek, a madarak pedig a városi, úgynevezett másodlagos élőhelyekre húzódtak, és alkalmazkodtak az ottani körülményekhez. A városokban sem a vadászok, sem természetes ellenségeik nem fenyegetik őket.

Talán kevesebbeknek tűnt fel, de a különleges szépségű jégmadár is él Váradon. Az elmúlt évben szinte havonta láttak példányokat; azt feltételezik, hogy a Széles utcai (ma Decebal) híd környékén fészkelhetnek.

A réti cankó vízpartokon élő vándormadár, de Váradon nem honos, tavaly egyetlen alkalommal látták a városban. A billegető cankót is tavaly látták először Váradon a milvusosok, feltételezik, hogy a Densuşianu-híd környékén fészkel, ott rendszeresen látják ezeket a madarakat. Mandarinrécét is láttak a városban, de az Ázsiában honos kacsa fogságból szökhetett meg.

Ragadozók

A ragadozó madarak populációi sérülékenyek, csökkent az élelemforrásuk, és érzékenyek a mérgekre, például a növényvédő szerekre is. 1940-től a ’60-as évekre a DDT használata miatt a vándorsólyom szinte teljesen kipusztult Romániából, majd miután 1985-ben betiltották a DDT-t, megnőtt a vándorsólymok száma. Ma már a városokban is élnek, magas épületeken fészkelnek, s bőséges táplálékforrásra találnak a galambok között. Nagyváradon gyakran látni az Aradi út és a Cazaban utca, valamint a rogériuszi piac környékén.

A tavaszi vándorlás ideje alatt három barna réti héját is láttak a városban, ez a madár Afrikában és az Arab-félszigeten telel. Hamvas réti héját is tavaly tavasszal láttak először a város fölött, vélhetően ő is afrikai telelőhelyéről érkezett haza. Társaival ellentétben az Európa északi és nyugati részén fészkelő kékes réti héja Romániában téli vendég, a Milvus egyik munkatársa Ősiben, a Sebes-Körös partján látott egy fiatal példányt, mely vélhetően élelmet keresett, mivel ez a madár általában kerüli a városokat.

A füleskuvikok hangját is több év után hallhattuk újra Nagyváradon, a Széles utcai és a Centenáriumi híd közötti szakaszon. A síkvidék jellegzetes bagolyfaja feltételezések szerint a part menti öreg nyárfák odvában fészkel.

Énekesmadarak

Az énekesmadaraknak is nagyon fontos a folyó, részben mert annak mentén vándorolnak, részben mert a fészküket a part menti növényzet jól elrejti. Amikor az 1980-as, ’90-es években a Körös-parti nádast kiirtották, a madarak is eltűntek, s csak aztán tértek vissza, miután a növények visszanőttek.

A nádirigó Afrikában telel és Európában fészkel, fészkét a part menti nádra rakja, egy méterre a víz fölé. Több alfaját is látták és hallották a Széles utcai híd környékén. Kakukkot is láttak és hallottak a Körös-parton, s tojásait éppen a nádirigó fészkében hagyhatja. Szintén a Körös partján gyülekeznek a fecskék, mielőtt ősszel elindulnak a melegebb vidékekre telelni.

A búbos pacsirtákat a Lotus és az Era bevásárlóközpontok parkolóiban látták. Ezek az Európában őshonos madarak nem túl igényesek, a nyílt tereket szeretik, s akár a lebetonozott helyeken is megélnek. A függőcinege jellegzetes alföldi madár, látványos, nádbugából készült fészkét a hímek építik a fűzfák ágaira.