https://biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=1211
Szerző: Máté Zsófia
Település: Nagyvárad
Rovat: Kultúra, Közélet
2019.06.20

Megjelent Várad krónikája

Több mint egy évtizednyi munka gyümölcsét vehetik kezükbe mostantól az olvasók: Kormányos László Nagyvárad krónikája című átfogó történelmi-helytörténeti munkáját több száz érdeklődő előtt mutatták be csütörtök délután.

Méltó környezetben, a városháza dísztermében, a szerző és az alkotó csapat jelenlétében tartották meg a bemutatóját a bihari megyeszékhely történetét ismertető kötetnek. Az eseményen jelen volt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős budapesti államtitkár mint az egyik támogató képviselője, maga is történész, illetve a Hajdú-Bihar megye önkormányzatának elnöke és alelnöke, váradi, Bihar megyei közéleti személyiségek, és több száz váradi polgár. Még a rendezvény megkezdése előtt az érdeklődők tömött sorokban álltak türelmesen, hogy megvehessék a kötetet, és nem egy közülük több példányt is vásárolt.

Egy évtizedet is meghaladó munka gyümölcse került ki nemrégiben a debreceni Alföldi Nyomdából a Várad folyóirat, a Holnap Kulturális Egyesület és a Varadinum Kulturális Alapítvány közös kiadásában, a Communitas Alapítvány, a Partium Alapítvány, a Bihar Megyei Tanács és a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával. A múlt heti debreceni könyvheti bemutató után Váradon is büszkén jelenthette Szabó Ödön történész, parlamenti képviselő, a kiadvány ötletgazdája, hogy elkészült a Kárpát-medencében egyedülálló várostörténeti kiadvány. Tapsot kért és kapott a szerzőnek, Kormányos Lászlónak – neki egyenesen vastaps jutott –, a szerkesztői, korrektúrai munkát vivő Szűcs Lászlónak és a grafikai szerkesztő-tördelőnek, Németh Lászlónak. Potápi Árpád János meg is jegyezte, Szent László városában kikből is állhatott volna össze az alkotó csapat, ha nem Lászlókból. Az államtitkár azt is elárulta, hogy a budapesti támogatás jelentős részben a Szabó Ödön ösztökélésének eredménye, de ezen túlmenően természetes, hogy a kezdeményezés mellé álltak. A magyar történet- és helytörténetírás mérföldkövének nevezte a kiadványt, amely a honfoglalás korától napjainkig ad átfogó és részletes képet a Sebes-Körös mentén fekvő település sorsának alakulásáról, történelmi eseményei mellett társadalmi, tudományos, egyházi életéről és jelentős személyiségeiről. A város mindig is meghatározó egyházi, oktatási, kulturális, gazdasági és politikai csomópont volt – mutatott rá a magyarországi politikus. A krónika elkészítésével Várad ebben is első lett, és utat mutat a többi városnak – tette hozzá az államtitkár.

A továbbiakban Szűcs László foglalta össze a kiadvánnyal kapcsolatos gondolatait, majd a másik két Lászlót kérdezte az alkotási folyamatról. A szerkesztő nézete szerint a 850 oldalból, az azokon sorakozó rengeteg szócikkből, a 2018 illusztrációból kell hogy egészében megmutatkozzék a váradiság, az a különlegesség, ami korokkal előbb is jellemezte a váradiakat. Ő egységként gondol a kötetre – mondta –, de az mégis annyiféle lesz, ahányan csak forgatják a lapjait, hiszen a Várad-képnek sok árnyalata van.

Még egyetemistaként, kolozsvári történész professzora javaslatára fordult Várad múltja, a XX. század elejének helytörténeti feldolgozása felé Kormányos László. A rendszerváltás előtt ugyanis hiányzott a helytörténet a történelemtudományból. Akkori dolgozata, majd doktori disszertációja lett a szakmai alapja a krónikának. A formáját – az olvasmányos, rövid, tárgyszerű, illusztrált cikkek sorozatát – pedig a Magyar Tudományos Akadémia 2007-ben megjelent, A magyarok krónikája című kötete ihlette. (Ezt Szabó Ödön magával is hozta, s bemutatta megjegyezve, hogy azon tudósok népes csoportja dolgozott, míg a váradin csak egy történész.)

A forma tartalommal megtöltése tartott egy évtizedig – emlékezett vissza Kormányos László, aki egyébként az újkorra szakosodott. Hosszú időbe teltek a kutatások, és sokszor számára is a felfedezés élményét hozták az adatkeresések, szinte elmerült a középkorban, s mint mondta, nem munkának érezte. Számos olyan váradi személyiséget talált például, akik a maguk tudományos, kulturális szakterületén úttörők voltak. Azt is elárulta, történészi érdeklődését több, a munka során megismert korszak felkeltette, ezeket szívesen tanulmányozná behatóbban is, például a török uralom három évtizedét vagy az 1940-es éveket. A szerző történelemtanárként azt is szem előtt tartotta, hogy a krónika diákok számára is olvasható legyen, illetve oktatásra is használhassák a kollégák, például a mostanában elterjedt helytörténeti vetélkedőkre készülve.

A krónika formája újdonság volt Németh László grafikus számára, kihívás, hogy a kötet a tartalomhoz méltóan elegáns, visszafogott, olvasható, funkcionális legyen. Mint mondta, kész a minta, mások is használhatják hasonló kiadványokhoz.

Van is rá esély, hogy akár más erdélyi, partiumi városban, régióban kövessék a példájukat – mondta Szabó Ödön. Lenne rá igény például Kolozsváron, Székelyföldön, de a siker nyitja az, hogy megtalálják a hozzáértő és elkötelezett embereket, a jó csapatot a munkára – tette hozzá. A kötet megjelenése hozadékának azt tartja a politikus, hogy tudjuk, mi a súlya, jelentősége a magyar közösségnek Váradon. A váradi krónika nagy erényének tartja, hogy Kormányos László kiegyensúlyozottan, korrekt módon tárgyalta a kényes kérdéseket is, azt is feltüntetve, ahol a román történetírás eltérő álláspontot képvisel. Ezért hasznosnak tartaná a fordítást, „ha csak az megjelenne románul is, ami igaz”. Még hozzátette: nem kell politikailag nyerni belőle, a közösségnek legyen hasznára. „Helyi produktumként ilyen munkát tudtunk letenni az asztalra, legyünk rá büszkék” – fogalmazott a politikus.

A tartalmához illően igényes kivitelű, keménytáblás, nagy alakú és igen súlyos Nagyvárad krónikája 150 lejért kapható a Teleki utcai Illyés Gyula Könyvesboltban és a Garasos híd melletti Libris Antica üzletben.