https://biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=1608
Szerző: D. Mészáros Elek
Település: Bihardiószeg, Hegyközszentimre
Rovat: Közélet
2019.12.21

Lelkész, aki prédikálja a történelmet is

Nem tudnám megmondani, hogy lelkek megmentőjeként vagy inkább elhivatott hagyományőrzőként fogja számon tartani az utókor Gellért Gyula nyugalmazott református esperest. Egy biztos, munkabírása mindmáig töretlen.

Mesébe illő volt a mi első találkozásunk. Székelyhíd határában benzin nélkül maradtam személygépkocsimmal. Esteledett már, kevés reménnyel, de segítségben bizakodva integettem a közeledő járműveknek. Sárga 1300-as Dacia állt meg. Gumicső elő, három liter üzemanyagot hirtelen kikaptunk a segítőkész tulaj járművéből. Alaptalanul tartottam attól, hogy jókora felárat számol fel az üzemanyagért. Az estébe utazó ember nem fogadott el pénzt. Hű, de meglepődtem! A dolgot nem hagyhattam annyiban annak ellenére sem, hogy feleségem egy bibliai versre utalva bizton állította, angyalok járnak közöttünk. Kutakodásom nyomán kiderült, hogy a homályból jött jótevőm Gellért Gyula, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese volt. Ekkortól datálódik az ismeretségünk, mondhatni, barátságunk.

A történelmi múlt féltő őrzője Gellért Gyula nemcsak a Partiumban, de az elszakított országrészen túli területeken is. Lelkesedését, temperamentumát csak jó értelemben vett irigykedéssel lehet szemlélni. Pedig nem volt könnyű dolga, az érdektelenség, a passzivitás, a gyakorta tapasztalt széthúzás kedvét szeghette volna. De aki elhívást kapott erre a nemzetőrző feladatra, az nem latolgatja az esélyeket, teszi a dolgát hittel és jó reménységgel.

A nyugalmazott esperessel nagyváradi társasházi otthonában beszélgetünk. Néhány évvel ezelőtti nyugdíjazása óta mintha mit sem telt volna az idő, munkakedve azóta sem hagyott alább. Már zsenge ifjúsága óta vonzotta népünk történelme; édesapja, Gellért Sándor költő életútja követendő példa volt számára. Teológusként kezébe került Bende Kálmán könyve Bocskai szabadságharcáról, és az édesapja által írt eposzban is olvasni lehet a fejedelemről. Fiatal szentjobbi lelkészként pedig elolvasta a szabadságharc vezérének levelezését (16 levelet írt Bocskai Szentjobb várából).

Az 1989-es fordulat után Bocskai ténykedéséről már tetemes lexikális ismerettel felvértezetten érkezett Gellért Gyula a bihardiószegi egyházközség élére. Nagy örömére a helyiek meg tudták mutatni neki az 1604. október 15. hajnalán Pezzen ezredes osztrák serege fölött aratott győzelem helyszínét, a Nyúzóvölgyet. A XVII. század legnagyobb magyar katonai sikere volt ez – állítja az esperes. Innen indult a a Bocskai-kultusz Bihardiószegen. Első lépésként 1994-ben emléktáblát avattak a református templomban, ezt 2001-ben egy kopjafa követte. Az emlékezetes csata 400. évfordulóján emléksziklát állítottak a Nyúzóvölgyben, valamint elkészült a fejedelem bronz mellszobra, 2006-ban pedig kezdetét vette egy nyolc éven át, az esperes nyugdíjazásáig tartó sikersorozat: a csataimitáció. Alkalomról alkalomra neves, hadi tudományokban, történelemben jártas szakembereket sikerült megnyernie, hogy a csatát levezényeljék, szakkommentátorként a közönség számára magyarázzák a látottakat.

A nyúzóvölgyi csata felelevenítése, lejátszása csupán keretet adott a vallási-művelődési-történeti népünnepélynek. Évről évre gazdagították a programkínálatot kiállításokkal, szakmai előadásokkal, istentisztelettel, néptánccal, hagyományőrző foglalkozásokkal, könyvbemutatóval. Volt olyan találkozó, amelyiken három püspök hirdetett igét. Sokan emlékeznek még a többszörös világbajnok Mónus József táv- és céllövő íjász bemutatójára is. Alkalmanként több ezren látogattak ki az esemény helyszínére, Magyarországról is sokan jöttek, ahogyan Erdély más megyéiből is. Bocskai ténykedésével 400 év távlatából azzal enyhítette a XX. század magyar tragédiájának traumáját, hogy a határ két oldalán élők együtt ünnepelhettek.

Örömmel hallgatom vendéglátóm lelkesedését, részletekbe menő magyarázatát. Jó lenne mindent szóról szóra leírni egyszer. Mesélni kezd Vitéz Mihály és Bocskai kapcsolatáról, összefogásukról a törökök ellen. A székelyek csupán „balos Misiként” emlegették, mert balkezes volt a fogarasi várban nevelkedett román vajda. Tehetséges hadvezér volt a magyarul is levelező Mihály, hiteles szövetségesnek bizonyult.

A nyúzóvölgyi megemlékezések hatására – véli Gellért Gyula – alakult meg a Pro Szentjobb Huszár Hagyományőrző Egyesület. Ez volt ez első ilyen csoportosulás a megyében. Ezt követően, 2009-ben létrehozták a bihardiószegi Gróf Széchenyi István Huszárszázadot. Rá három évre az esperes kezdeményezésére szintén Diószegen összeállt a Bóné András Kurucezred, parancsnoka Adorján Csaba hagyományőrző ezredes. Bónéról tudni kell, hogy az 1703. július 19-i bihardiószegi felkelés vezetője volt. Visszafoglalták Grosfeld osztrák tábornoktól a várkastélyt, majd lovas- és gyalogezredeket hoztak létre, útjukat számtalan siker követte. Bóné Andrásra emléktáblával emlékeztek Bihardiószegen. A hagyományőrzők kuruc serege tovább gyarapodott: 2015-ben Hegyközszentimréről jött a hír, hogy megalakult a Vay Ádám Kurucezred Gellért Gyula h. őrző ezredes irányításával. Ha már kurucezred, akkor legyen három: a két éve alakult Esze Tamás Kurucezred vezetésével Meleg Vilmos színművészt, h. őrző ezredest bízták meg.

Számtalan eseményen, rendezvényen részt vettek már az évek során nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is. Ezek felsorolásához nem kis feladat lenne visszapörgeti az emlékezet filmtekercseit, ezért nem is vállalkozunk erre, csupán néhányat említünk meg. Többször gyülekeztek a Hegyközszentimre határában lévő Adorján vára melletti síkon: tisztek eskütételére, ezredzászlók avatására, a kenyérmezei csata lejátszására, lóversenyre. Szentimrén létrehoztak egy állandó kuruc kiállítást is. Jelen voltak II. Rákóczi Ferenc fejedelem Érköbölkúton felállított szobrának avatásán. A Vay Ádám ezred részt vett a budapesti Rákóczi Emlékmeneten, minden évben ott vannak a szentjobbiak szervezte huszár-kuruc portyán az év első szombatján. Nyaranta, júliusban hajdú, kuruc és huszár tábort szerveznek. A bujdosó kurucok 1674 augusztusában a csatári erdőszélen megtartott gyűlésen vezérükké választották Wesselényi Pált. Erre is minden évben egész napos programmal emlékeznek. Múltra mutató jelként emléktáblát helyeztek el a hegyközcsatári református templom falán. Nagyszalonta mellett 1636-ban török csapatok feletti győztes csatát jegyeznek, ezt szintén ünnepelni szokták. Emellett Gellért Gyulát gyakran felkérik előadónak a témában. Nemrég Álmosdon volt ünnepi szónok, októberben pedig Hegyközszentimrén vett részt egy tematikus kiállításon. Köztudott, hogy Szent Imre herceg a falu határában lelte halálát, ezért a múlt havi ottani rendezvényen Gellért Gyula felvetette Szent István fiához írt intelmeinek könyv formában való megjelentetését. Mint mondja, ez égetően fontos lenne, zsinórmérték a mai kor emberének neveléséhez.

Ide kívánkozik még egy igen jelentős esemény, amelyhez szintén köze van az egykori bihardiószegi lelkipásztornak. 1896-ban, Erdélyben elsőként, a világon pedig ötödikként ezen a településen állítottak szobrot Kossuth Lajosnak. Trianon után, majd a második világháborút követő időszakban is rejtegetni kellett a szobrot. Kossuth bronzba öntött mása 2002-ben, Erdélyben szintén elsőként került ismét talapzatra.

További céljairól nem kell sokat faggatnom az esperest: „Elsődleges tennivaló a népnevelés mind a fiatalok, mind a felnőttek esetében, népszerűsítő előadások révén. Hagyományőrző táborok szervezése minden korosztály számára, ahol a fafaragástól kezdve a hímzésen, fazekasságon át sok mindent elsajátíthatnak. Népzenekarok, néptánccsoportok létrehozása a kuruc hagyomány felelevenítése céljából. Ha már egyszer lovas nemzetként definiáljuk magunkat, akkor elengedhetetlen a lovas szellem erősítése. Erre jó alkalmat kínálnak a hajdú és kuruc portyák.”

Gellért Gyula reménykedve tekint a jövőbe, úgy véli, munkálkodása nem vész feledésbe, vannak lelkes fiatalok, akik folytatják ezt a tevékenységet. Vallja: ott van előrehaladás, ahol cél van. Azt pedig világosan látják.