https://biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=2865
Szerző: Szűcs László
Település: Bihar
Rovat: Faluról falura
2020.08.30

A falu, amely egy egész megyének adott nevet

Komoly tapasztalatok birtokában, azok továbbadásának szándékával kínálja fel utódjának a polgármesteri stafétabotot NAGY GIZELLA, Bihar község polgármestere. Az utóbbi évek eredményei mellett arról is kérdeztünk, mi teszi sajátossá a bihari embereket.

– Milyen lesz októbertől immár nem polgármesterként megszokni a hétköznapokat, van-e valamilyen terve a későbbiekre?

– Igen, van tervem, van elképzelésem. Nagyon sűrű a program az önkormányzatnál, gyakran változnak a törvények, eddig is voltak olyan időszakok, amikor magam sem tudtam lépést tartani a változásokkal. Én nem fogok kiszállni, csak a polgármesterséget adom át, maradok RMDSZ-es helyi képviselő. Remélem, a fiatal csapatnak szüksége lesz a tapasztalataimra. Látom, úgy is viszonyulnak hozzám, hogy éreztetik: szükségük van rám. Nem azt mondom távolról sem, hogy én mindent tudok, minden törvényt ismerek, de az évek során valóban felgyűlt annyi tapasztalatom, aminek biztosan hasznát tudják venni.

– Ha a választások után bárhonnan a megyéből megkeresné Önt egy új, fiatal polgármester, hogy adjon neki tanácsot, miként fogjon a munkához, mi lenne a mondanivalója?

– A lényeg az, hogy az embereknek sokféle az óhajuk, sokféle elvárás fogalmazódik meg az önkormányzat felé. De hát vidéken hová is fordulnának? A lényeg, hogy mindenkinek meg kell hallgatni a problémáját, és arra megoldást is keresni. Közvetlenül az emberek mellett kell állni. Egy új polgármesternek azt kell szem előtt tartania, hogy az emberekkel megfelelő kapcsolatot tudjon kialakítani. A másik fontos tennivaló, hogy a település arculatát folyamatosan kell fejleszteni, korszerűsíteni. Éljen az uniós pályázatok lehetőségével, mert az nagyon hasznos. Ezt nem könnyű végigcsinálni, de meg kell próbálni. Meg kell próbálni a fiatalokat itt tartani, visszavonzani. A következő javaslatom pedig az, hogy az új polgármester próbáljon meg minél több befektetőt, vállalkozást a településre vonzani.

– Bihar község szempontjából milyen előnyöket jelent, illetve milyen hátrányokkal jár Nagyvárad közelsége?

– Kezdeném az előnyökkel. Bihar mindig is gazdálkodó település volt. A bihari ember dolgos, gazdálkodik. Nagyvárad piacai pedig a múltban és ma is lehetőséget adnak arra, hogy a terményeiket értékesítsék. Ne felejtsük, Bihart egykor úgy nevezték, hogy a paradicsom országa. Hátrány viszont, hogy a fiatalság vonzóbbnak tartja a nagyvárost, amit megértek. A gyerekeiket is egyesek Váradra viszik iskolába, pedig itt adott minden lehetőség. Panaszra azért nincs okom, az óvodába most is 140 gyermek van beíratva. És már épül az új óvoda uniós pályázatból, ami 1000 négyzetméter beépített területet jelent, konyhával, orvosi rendelővel. Az eddigi óvodát is felújítottuk magyar kormánytámogatással, ami egyházi tulajdonban van, ám egyre inkább szűknek bizonyult. Az új épületbe majd minden csoport befér, az emeleti konyháról az étkezőbe lifttel érkezik az ebéd, s onnan vissza fel a mosatlan edények. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy egy nagyváros sokkal több, változatosabb munkalehetőséget kínál. Igyekszünk persze mi is, de nem mindegy, hogy 2-3 vagy 20-30 lehetőség közül tud választani az ember. Ugyancsak a hátrányok közé tartozik a nagy forgalom, a dugók, az araszoló kocsisor. De igazán csúnya helyzetek majd ezután jöhetnek, amikor szeptemberben megnyitják az autópályát az új határátkelőnél. Ha nem épül meg mielőbb a minket elkerülő út, akkor ez roppant nehéz helyzetet eredményez majd Biharon. Megkeresett ez ügyben a közlekedési rendőrség azzal a kéréssel, hogy szereljünk fel a községben szemaforokat. Mondtam, én benne vagyok, csakhogy ezek beszerzése nagyon komoly anyagi terheket ró a községre, ugyanis ezeket mi kell hogy megvásároljuk. A jóváhagyás már megvan rá.

– Hány villanyrendőrt kell felszerelniük?

– Tekintettel a falun átvezető útszakasz hosszára, illetve az intézményekre, mint például az iskola, nyolc helyen kell elhelyeznünk. A tervezett elkerülő út az autópályától indul, a magyar határ és a vasút között halad a nyomvonala, s csatlakozik majd a váradi körgyűrűhöz. Egy előtanulmány már elkészült, rajta minden szükséges aláírás, következhet a tervezés és a kivitelezés. De úgy hiszem, ha minden jól alakul, akkor is beletelik 4-5 esztendőbe, mire átadják.

– Kérem, nevezzen meg néhány olyan eredményt, amit a most lezáruló önkormányzati mandátuma idején sikerült elérni vagy legalább elindítani!

– Az after school is uniós támogatással készült el. Volt két lehetőségünk: az iskola utáni oktatás beindítása vagy egy idősek otthona építése. Megtekintettük egy ilyen otthont, s bevallom, az ott látottak engem nagyon lehangoltak, ezért az after school mellett döntöttem. Negyven gyermek elhelyezésére kaptam lehetőséget, s most hetven gyermek van előkészítő osztályostól negyedikesig. A hegyközkovácsi gyerekeket kisbusszal hozzuk-visszük naponta. Az egyetlen gond az épület szűkössége, bizony én azt gondoltam, a negyven gyermek összegyűjtése sem sikerül majd. Mindez persze többletköltséget jelent az önkormányzat számára, hiszen a szülők a költségeknek csupán a tíz százalékát kell hogy fizessék. Egy nonprofit szervezetet hoztunk létre, s azon keresztül működtetjük. Sajnos a koronavírus-járvány e tekintetben is nagyon betett nekünk. A szülők folyton keresnek, hívnak, hogy mikor indul már, hiszen nekik menniük kell dolgozni.

– Szép, új épület vár átadásra itt a községháza udvarán, mi lesz a funkciója?

– Heteken belül elkészül az új polgármesteri hivatal, az avatószalagot majd az utódom vághatja át. Régi, szűkös ingatlan ez a mostani, amikor a mezőgazdasági támogatások kifizetései vannak, egyszerűen nem férünk a folyosón, annyian vannak, az emberek az udvaron kell hogy várakozzanak, az sincs, hova üljenek le. A XXI. században ez már megengedhetetlen. Amit elkezdtem, de nem tudom befejezni, az a szennyvízhálózat és a tisztítómű. A csőhálózat kilencven százaléka már le van fektetve ugyan, a fejlesztési tárcán keresztül intéztük. A pénzek korábban zökkenőmentesen jöttek onnan, sajnos mostanában akadozva. Olyan kiadásokkal is jár egy ilyen beruházás, amire sokan nem gondolnának, például amikor a vezetéket a Földvárnál kellett átvezetni, szerződést kellett kötnöm a megyei múzeummal, egy régész nap mint nap ott figyelte, amint a kollégáim ásnak. Jogában állt bármikor leállítani a munkálatokat, ez nekünk rengeteg pénzünkbe került. Ez a beruházás sok kellemetlenséggel is járt a lakosság számára, köszönöm mindenki megértését. Mivel az önkormányzat nem végezhet ilyen szolgáltatói tevékenységet, a működtetésre egy közműcéget kellett létrehoznunk. Arra is oda kellett figyelni, hogy a csöveket csak köztulajdonban lévő területen fektessük. Kicsit keserű a szám íze, hogy ezt a projektet nem sikerül az én időmben befejezni. Arra viszont büszke vagyok, hogy a község minden utcája le van aszfaltozva, de hát ez a mai korban természetes. Ugyancsak büszke vagyok arra, hogy sikerült külföldi cégeket, munkahelyteremtő vállalkozásokat vonzanunk, három nagy mezőgazdasági cég is működik a községben. Nem elhanyagolható ezeknek a vállalkozásoknak a hozzájárulása a település bevételeihez. Az utóbbi négy évben szinte teljes mértékben ki tudtuk cserélni a közvilágítást korszerű, LED-es égőkre, ami sokat javított a szolgáltatás minőségén, biztonságérzetet adva az itt élőknek. Elismerem, eleinte idegenkedtem tőle, de az eredmények meggyőztek.

– Miben különleges Bihar, a bihari emberek?

– Az egyik az, hogy nagyon szeretjük ezt a helyet. Én Temesváron végeztem az egyetemet, és nagyon jó érzés volt hazakerülni. Erős bennem a lokálpatriotizmus, amivel nem vagyok egyedül. Egy tősgyökeres bihari lakos dolgos, munkás ember, ugyanakkor igényes is. Szeret dolgozni, de azt is szereti, hogy megkapja azt, ami jár neki. Igényesek a körülményeikre. Ugyanakkor nem jellemző rájuk, hogy elmenjenek Belgiumba vagy Norvégiába dolgozni, többnyire itthon vagy Váradon dolgoznak.

– Joggal büszkék a falura, hiszen egy egész megye viseli Bihar nevét!

– Igen. Néha fel is teszem magamnak a kérdést, hogy vajon Szent László miért vitte el innen a püspökséget, s alapította meg Váradot? Mi volt az oka annak, hogy nem Bihar maradt a megye központja? Erre a kérdésre alighanem soha nem kapunk megnyugtató választ.

– Bizony, ha László király nem így dönt, akkor megeshet, hogy most a megyeszékhely polgármesterét kérdezgetem, ki tudja, milyen nyelven tennénk. Köszönöm a beszélgetést!

Készült Bihar Község Polgármesteri Hivatala megbízásából