Hamlet-bemutatóval jubilál a nagyváradi Szigligeti Színház

William Shakespeare egyik legismertebb és a drámairodalom egyik legnagyobb szabású alkotását Telihay Péter rendezésében láthatja a közönség. Az augusztusban a Gyulai Várszínházban szabadtéren játszott produkció ezúttal a Szigligeti Színház nagytermében mutatkozik be a nagyváradi közönség előtt.

„Ahogy jobban elmélyültem a Hamletben, rájöttem, hogy ez rendkívül komplex történet” – nyilatkozta korábban Telihay Péter. „Kilóg az életműből, szerkezetileg is, de az alkalmazott technikák felől nézve is. Azt hiszem, hogy A vihart leszámítva ez az egyetlen darabja Shakespeare-nek, amelyben sikerült nagyon messzire mennie az aktuális Angliától. Olyan mélyre ásott, és olyan szintekre jutott le, ahol már elengedte a hétköznapi valóság bizonyos elemeit, és a tudatalattinak olyan birodalmába tért, ahová nagyon nehéz követni” – mondta el a színháznak adott interjújában a rendező. Hozzátette: „A Hamlet ledob magáról minden aktualizálási ambíciót. Sok előadást láttam, sokról tudok, de mindegyik, amelyik egyetlen elemnek rendelte alá a rendezői koncepciót, leszűkített számtalan értelmezési tartományt. Azt remélem, hogy a mi előadásunk ezt a sokféleséget, ezt a többszörösen csiszolt prizmát, amiben nem tudom, hányféleképpen törik meg a fény, sikerül megmutatni.”

Az előadás címszerepét Sebestyén Hunor játssza, aki szerepformálásáról korábban így nyilatkozott: „A dán királyfi rendkívül szenvedélyes. Értem ezen azt is, hogy önmagáról is rendkívül szenvedélyesen gondolkodik. Folyamatosan belső vívódáson megy keresztül. Hamlet megérintheti a megfoghatatlant, mert találkozik a szellemmel, kommunikál is vele, és ez őt egyfajta kiváltságos helyzetbe hozza, ugyanakkor óriási teher is számára, amit a többiek nem érthetnek, hiszen nem élték át azt, amit ő. Ebből az is következik, hogy egy magányos valakiről beszélünk.”

A színház munkatársai felhívják a közönség figyelmét arra, hogy a kétrészes előadás első részét követően egyórás szünetet tartanak, ez alatt a közönségnek el kell hagynia a teátrum épületét. A szervezők a hatvanéves vagy annál idősebb nézőinket a szünet idején a Szigligeti Stúdióba várják, ahol választhatnak, hogy a Fehér teremben Hajdu Géza, vagy a Fekete teremben Dobos Imre színművészek színházi anekdotáit hallgatják meg. A szünet ideje alatt a színház közönségforgalmi, néző- és játékterét fertőtlenítik. A színház kéri nézőit, hogy ezek tudatában váltsanak jegyet a Hamlet című díszelőadásra. Azok, akik már megvásárolták jegyüket, de a fentiek fényében nem kívánnak részt venni az előadáson, jelezzék ezt a színház jegypénztárában.

A díszbemutatóra és az október 17-i második előadásra jegyek már kaphatók a színház jegypénztárában, illetve online, a www.biletmaster.ro oldalon.

Szereposztás 

HAMLET                                                   Sebestyén Hunor

CLAUDIUS, HAMLET ATYJÁNAK SZELLEME                 Dimény Levente

GERTRÚD                                                          Tóth Tünde

OPHÉLIA, 2. SÍRÁSÓ, FORTINBRAS                        Trabalka Cecília

POLONIUS, 1. SÍRÁSÓ, OSRICK                      Kardos M. Róbert, Jászai-díjas

LAERTES                                                  Szabó Eduárd

HORATIO                                                  Hunyadi István

ROSENKRANTZ (MARCELLUS)                      Kocsis Gyula

GUILDENSTERN (BERNARDO)                       Szotyori József

SZÍNÉSZKIRÁLYNŐ   Gajai Ágnes

I. SZÍNÉSZ, FRANCISCO, CORNELIUS, SZÁZADOS        Tóth Zsófia

II. SZÍNÉSZ, VOLTIMAND, REYNALDO, PAP                   Tőtős Ádám

ZENÉSZ                                                     Dombi Dávid

Rendező: Telihay Péter

Díszlettervező: Horváth Jenny

Jelmeztervező: Florina Vasilatos

Koreográfus: Lőrinc Katalin

A Szigligeti Színház története röviden

• 1798. augusztus 26.: az első magyar nyelvű hivatásos színielőadás Nagyváradon;
• 1900. október 15.: díszes ünnepséggel megnyitja kapuit Nagyvárad állandó színháza. A teátrum Szigligeti Ede nagyváradi születésű drámaíró, színházszervező nevét viseli. Az épület 15 hónap alatt készült el a bécsi Fellner és Helmer építészcég tervei alapján, Rimanóczy Kálmán és társai kivitelezésében;
• 1949: a Szigligeti Színház Állami Magyar Színház néven folytatja tevékenységét;
• 1950: az Állami Magyar Színház kötelékében létrehozzák az Állami Bábszínházat, amely 1952-ben önálló intézménnyé válik;
• 1956: az intézmény Állami Színház néven kéttagozatú intézményként folytatja működését; létrehozzák a román nyelvű színtársulatot;
• 1990: az Állami Színház magyar tagozata felveszi a Szigligeti Társulat nevet;
• 2004–2011: az épület külső és belső restaurálási munkálatai miatt a Szigligeti Társulat alternatív helyszíneken (Szabadság mozi, Nagyváradi Állami Filharmónia Enescu–Bartók terme) játszik;
• 2011. január 27.:  a Bihar Megyei Tanács határozata értelmében a Szigligeti Társulat, a Lilliput Társulat és a Nagyvárad Táncegyüttes egyesítésével létrejön a Nagyváradi Magyar Színház, amely később újra felveszi Szigligeti Ede nevét;
• 2015. szeptember 18.: ünnepélyes keretek között felavatták a Sonnenfeld-palota udvarán található, az egykori nyomdaépületből a nézők és vállalkozók adományaiból kialakított Szigligeti Stúdiót;
• 2019. december 16.: átadják a színház felújított színpadát és színpadtechnikáját.