https://biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=3034
Szerző: Tóth Hajnal
Település: Nagyvárad
Rovat: Kultúra
2020.10.14

Elektrográfia – vagy amit akartok

Az örökifjú, derűsen bölcs, pajkos tekintetű, huncut mosolyú, játszi kedvű ROB IBOLYA képzőművész alkotásaiból augusztus elején nyílt kiállítás a nagyváradi Tibor Ernő Galériában.

A vernisszázs zárt körű volt a járványhelyzet miatt, de aki nem lehetett jelen a tárlatnyitón, augusztus 6–14. között ellátogathatott a Kanonok sori Tibor Ernő Galériába, hogy megszemlélhesse Rob Ibolya elektrografikáit.

„A gondolataimat, érzéseimet, hangulataimat, az életemben megtörtént dolgokat jelenítettem meg. Mindenki mást és mást láthat meg, vehet észre ezekben az elektrografikákban. Nem is adtam most külön-külön címet az alkotásoknak. Nem akartam sugallni semmit a címekkel. Mindenki hallgasson az érzéseire, intuícióira, amikor végignézi a kiállítás képeit. Ezért kapta a mostani egyéni tárlatom az Elektrográfiák cím nélkül megnevezést” – mesélte Rob Ibolya, vagy egyszerűen Rob Ibi, ahogy sokszor ő nevezi magát a barátai előtt.

Sokszor meglehetősen hétköznapi tárgyak lényegülnek át képein. Az átalakulás főszereplője lehet akármi: virág, kendő, pisztáciás csokoládé, kazetta. Megjelenülhet a tudás, a fogantatás, egy rossz nap hangulata, egy tűzkerék, előbukkan a romokból kiemelkedő fény, a tiszafák pusztulása, a felbolygatott otthonunk. Néha meg mitológiai történetek adnak ihletet.

Rob Ibolya impulzív, szenvedélyes alkotó, képzőművészeti munkáiban van groteszkség, líraiság, meditatív gondolatiság. Munkásságát neves nemzetközi képzőművészeti egyesületek, társaságok is elismerik, mint például a kaposvári Kapos-Art, illetve a Magyar Elektrográfiai Társaság, amely szakmai oklevélben részesítette tavalyelőtt, s még sorolhatnók.

Rob Ibolya a Hargita megyei Csíkkozmáson született. Iskoláit Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen végezte. Kolozsvárott balettiskolába járt, Marosvásárhelyen pedig az egészségügyi asszisztensképzőt végezte el. Ápolónőként Nagyváradra kapta a kinevezését. Így került a Körös-parti városba 1954-ben. Várad lett az egyik igazi hazája. Ám elszomorítják az utóbbi évek történései, a fakivágásoktól a Szent László tér átalakításáig sok minden. Egy ideje nem is járt a főutcán emiatt.

Képzőművészeti tanulmányait Váradon, a Művészeti Népiskolában (mai nevén Francisc Hubic Művészeti Iskola) végezte 1981–1983 között. Tanára, mestere volt Mottl Román, továbbá Kiss Elek, Maria Abrudan és Cornel Abrudan. Kristófi János festőművész mindig mondogatta neki, hogyan bánjon a színekkel. Morvay László is sokat segített neki művészi útkeresése során, az ő jóvoltából a tűzzománcozást is kipróbálhatta. Egyed Judit pedig szerette volna, ha szobrászkodik, mert ahhoz is volt adottsága, tehetsége. Végül mégis inkább a festészet, grafika mellett maradt.

Régebben készített olajfestményt, akvarellt, pasztellt, meg persze rengeteget rajzolt. Aztán egyszer csak röntgenfilmekre kezdett dolgozni. A véletlen vezette rá. A fiától kapott egy számítógépet 2004-ben. Azután kezdett foglalatoskodni elektrografikával. Úgy érezte, nem elegendő a ceruza, kell valami más egyéb is. A sok kitartás és munka eredményeként egyre jobban belemerült az elektrografikák világába. Készít virtuális linómetszeteket is, valamint holográfiákat, linó- és rézkarcokat, miniatűröket.

Az elektrográfia a számítógépes grafika, a technika és a művészi kreativitás egyvelege. Talán kicsit mellőzik e képzőművészeti ágat, mert nehezen sorolható be. Ibi munkái az évek során jó néhány hazai és külhoni, egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek. Volt az életében például Piros korszak és Mikrovilág. A különféle művészeti egyesületek, például a Kapos-Art, amelynek tagja is Rob Ibi, rendszeresen kérnek tőle alkotásokat. Művésztelepeken, alkotótáborokban is nemegyszer volt: Barcson, Visegrádon, Zebegényben, Várasfenesen stb., ezek mind-mind jó élmények voltak.

Férje, Rob Tibor ugyancsak kreatív alkotó. Segítik, kiegészítik egymást, ketten csodás párost alkotnak. Egyébiránt nemrégiben ünnepelték 55. házassági évfordulójukat. Rob Ibi és Tibi oszlopos tagja a Tibor Ernő Galériának. Ibi szeretettel gondol a Tibor Ernő-s esztendőkre, a reményteli kezdetekre, a sok szép emlékre.

A TEG alapítói annak idején rengeteget dolgoztak azért, hogy olyanná varázsolják a pincegalériát, amilyen lett. A galéria harminc éve otthonos, barátságos találkozóhelye a váradi alkotóknak, az itteni magyar közösségnek. Egyébként Rob Ibolya egyéni tárlata után, augusztus 19-én a harmincesztendős galériát ünnepelte meg a TEG csapata, szintén zárt körben tartották meg jubileumi csoportos kiállításuk megnyitóját.

„Fogadjuk el, hogy a változás az élet lényege” – olvasható a TEG honlapján Rob Ibolya mottója. A művésznő továbbra is tele van ötletekkel, tervekkel, az évek során megőrizte kísérletező és játékos kedvét. Ez mindenben megnyilvánul, az alkotásaiban, viselkedésében, életstílusában, a vele való beszélgetésekben. Rob Ibi legutóbbi vernisszázsán ekként fogalmazott: „Jó olyasmit mutatni, amivel megajándékozhatok másokat.”