https://biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=3122
Szerző: Fried Noémi Lujza
Település: Nagyvárad
Rovat: Közélet, Hitélet, Kultúra
2020.12.23

Jöhet a belső felújítás

Augusztusban, két évvel a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota leégése után befejezték a műemlék épület tetejének és külső homlokzatainak felújítását.

Augusztus 21-én Virgil Bercea váradi görögkatolikus püspök és Ilie Bolojan akkori polgármester közös sajtótájékoztatóján a püspök köszönetet mondott mindazoknak, akik az épület felújításához segítséget nyújtottak. Mint mondta, véleménye szerint valóságos csoda, hogy két évvel a tűz után sikerült eddig eljutni a munkával. A polgármester ismertette, hogy az eddigi felújítások közel kétmillió euróba kerültek, az összeget a helyi költségvetésből, a váradi polgárok adójából fedezték.

A városlakók előtt a tűz évfordulóján megnyíltak a palota kapui, és szervezett sétát tehettek a látogatók, hogy megnézzék, miként haladnak a helyreállítási, restaurálási munkálatokkal.

Ami eddig történt

A következő lépés a palota belső felújítása lesz, annak megvalósíthatósági tanulmányán már dolgoztak augusztusban, szeptemberre tervezték a befejezését. A palota belsejének állapotát figyelembe véve a belső felújítás eltarthat két-három évig is, hangzott el, a polgármesteri hivatal pedig megoldásokat keresett a költségek fedezésére, hogy azokat uniós vagy országos alapokból vagy a helyi büdzséből fizessék majd.

Mint közismert, a 2018. augusztus 25-én kitört tűz után a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal és a Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség egy legkevesebb húsz évre szóló partneri szerződést kötött az épület felújítására és részbeni közösségi használatba adására. A tűzvész után egyébként 28 524 lejnyi adomány gyűlt össze a város egyik emblematikus műemlék épületének helyreállítására.

Az épületből a törmeléket az év szeptemberében kezdte eltakarítani a Trameco Rt., a cég végezte el a felső rész és a tetőzet kezdeti munkálatait is. Elkészült a műszaki szakértői vélemény, majd a műszaki terv, és a hatósági engedélyeztetés után nekifogtak a tűz sújtotta részek helyreállításának. A munka értéke áfa nélkül 7,9 millió lej volt. A második szakaszban a külső homlokzatokat és az épület díszkivilágítását állították helyre, ezt a Trameco és a Drum Asfalt Kft. közösen végezhette el, áfa nélkül 1,7 millió lejért.

Ígéretet kaptak támogatásra

Időközben szeptember 11-én Nagyváradon járt munkalátogatáson Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter, és bejelentette, hogy a palota belső felújítását az Országos Vagyonkezelő Intézet állja egy országos restaurálási program keretében. Nagyváradon egyébként ez az első alkalom, hogy egy műemlék épületet országos program keretében újítanak meg.

A nagyváradi önkormányzati képviselő-testület szeptemberben jóvá is hagyta a partnerséget a vagyonkezelővel, akárcsak a palota belső felújításának műszaki-gazdasági mutatóit. A felújítás költségeit áfa nélkül 27,4 millió lejre becsülik, időtartamát pedig 36 hónapra. A további költségeket, például a közművesítést, az udvar rendezését, a váradi önkormányzat fedezi.

A nagyközönség előtt is megnyitják a palotát

A száraz adatok mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogyan látta valaki „belülről” a helyreállítás folyamatát, ezért Rodica Indiget, a püspökség kulturális tanácsadóját kérdeztük például arról, hogy milyen nehézségekbe ütköztek a felújítás során. Mint megtudtuk, ezek már mögöttük vannak, de a tető helyreállításán és a külső homlokzatok felújításán kívül szükség volt az épület szerkezeti megerősítésére is. Mindezek mára már látható eredmények. A díszkivilágítás is működik, tette hozzá Rodica Indig, és hangsúlyozta: a váradiaknak emblematikus, a görögkatolikus püspökségnek pedig nagyon fontos az épület.

Ami a belső felújítást illeti, a tanácsadó tudomása szerint folyamatban volt a pénzügyi források véglegesítése, hogy körülbelül három éven belül megnyithassák a palotát. A főlépcsőházi csarnok színes üvegablakát vagy restaurálják, vagy újraépítik, a fő termeket, a freskókat, kandelábereket is rendbe teszik; egyszóval minden olyan elemet pótolnak, amely a palota belső díszítéséhez tartozik. Ezek csodálatos módon ötvözik a különféle stílusokat (neogótikus, neoklasszikus, szecessziós), valamint a színharmóniát. A kápolnát újrafestik, és remélhetőleg a palota egyik különleges helye lesz. Helyreállítják a könyvtárat is, abban a püspökség könyvei kapnak majd helyet.

Az épület görögkatolikus kulturális központ lesz, és a hagyományhoz híven itt működik majd a püspöki hivatal is. A palota termeit emellett kulturális események – koncertek, konferenciák, könyvbemutatók, kiállítások, sőt polgári esketések – alkalmából megnyitják a nagyközönség előtt, tudtuk meg Rodica Indigtől. Ő a polgármesteri hivatal illetékeseinek nyilatkozatai alapján úgy tudja: tárgyalnak a nagykövetségek mellett működő kulturális intézmények (Francia Kulturális Intézet, Cervantes Intézet, Goethe Intézet, British Council stb.) képviselőivel, akik szeretnék, hogy a palota termei országuk könyveinek, nyelvtanfolyamainak vagy éppen kulturális eseményeinek adjanak otthont. Végül, de nem utolsósorban a püspökség régi könyveit is az épületben helyezik el, így a közönség is megtekintheti azokat a könyvritkaságokat, amelyek két évszázadon át híressé tették a könyvtárat.

Rodica Indig fontosnak tartotta az épület történetének felelevenítését is. A püspöki palotát 1903 és 1905 között emeltette az előző palota helyén Demetriu Radu (1862–1920) püspök. Ifj. Rimanóczy Kálmán eklektikus stílusú munkája neogótikus, neoromán, szecessziós, neobarokk, rokokó és neoreneszánsz elemeket tartalmaz. A palota története összefonódik az erdélyi román emancipációs mozgalmakéval. Itt szerkesztették az első Supplexet (1791), és itt időzött Gheorghe Șincai író (1803). Az épület falai óvták Samuil Vulcan (1758–1839) püspök enciklopédikus könyvtárát és az Erdélyi Iskola vezetőinek kéziratait. A palotában mutatta be Alexandru Vaida-Voevod 1918-ban az erdélyi románság függetlenségi nyilatkozatának egyik változatát. Egy évvel később, 1919. május 23‑án a palotában fogadták Ferdinánd királyt és Mária királynét, a vészterhes 1948. évben pedig innen vitték el Valeriu Traian Frențiut (1875–1952). A püspök a kommunista hatalom börtönében négy évvel később mártírhalált halt hitéért. A görögkatolikus egyház betiltásakor a palotát elkobozták a hatóságok, s előbb népiskolává, majd könyvtárrá alakították. Az épület 1992-ben került vissza az egyház tulajdonába, a tényleges birtokbavétele viszont csak 2005-ben vált lehetővé.