https://biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=828
Szerző: D. Mészáros Elek
Település: Szentjobb
Rovat: Közélet, Hitélet
2019.01.05

Szent király szobra áll a nevét viselő iskolánál

A szentjobbi tanintézetet október 11-től Szent István Általános Iskola néven kell emlegetni. Az épület elé az államalapító király egész alakos szobra került.

Egy hónap elteltével mintha semmi sem változott volna, legalábbis az időjárást illetően. Tarkópirító melegben avatták fel szeptemberben Szentjobb központi parkjában a települést mai nevén elnevező Szent László király szobrát. Október második hetében, Szent István király fából faragott alakjának leleplezésekor hasonló, augusztusi nyarat idéző forróság telepedett a falura.

Az iskola emeletes épülete előtt, a fehér lepel borította szoboralak körül gyülekeztek a helybeliek, az iskolások, egyházi és politikai vezetők, pedagógusok. Fehér lepel függött az épület homlokzatán is, hiszen az iskola új névtáblája is leleplezésre várt. A többórás ünnepség levezetését Zatykó Jácint, a község alpolgármestere vállalta, magyarul, románul és németül is köszöntötte a megjelenteket. A háromnyelvű kommunikációt egyrészt a községhez tartozó, románok lakta Berettyócsohaj és az ottani iskola iránti tisztelet indokolta, másrészt a tanintézet német ajkú támogatóinak jelenléte. A tömegből szinte ki sem látszó helyi iskolások rövid műsorát követően Kéry Hajnal megyei főtanfelügyelő-helyettes és Vajda Zita Bonifácia ferences nővér, a tanintézet igazgatója leplezte le a névtáblát, amely hirdeti, hogy az iskola felvette Szent István nevét.

Nyomban ezután Csűry István királyhágómelléki református püspök, Fodor József római katolikus általános püspöki helynök és Szabó Ödön parlamenti képviselő jóvoltából újabb lepelrántásra került sor: Szent István fából készült szobra tárult a jelenlévők szeme elé. Stolmár István alkotása fölé tetőt építettek, ilyen módon védve az időjárás viszontagságaitól. Ekként jártak el a névadó király egész alakos szobrának esetében, valamint a Szent Orbán alakját megjelenítő, a szőlőhegyen lévő emlékhely kialakításakor is.

Az ünnepélyes ceremónia alatt a Vitézi Rend tagjai és hagyományőrző huszárok álltak díszőrséget. A szobrot a két egyházi méltóság szentelte, illetve áldotta meg, majd mindketten szóltak a jelenlévőkhöz. Fodor József a tudásközpontú magatartást szorgalmazta, ez nemzeti sajátosságunk – mondta –, és a település történetéről is beszélt. Csűry István mondandójának alapjául a IX. zsoltárból vett igerész szolgált. Isten cselekvő munkája ma is érzékelhető az iskola névadásakor, a szoborállítás kapcsán. Az Ő ajándéka mindez, becsüljük meg, és legyünk hálásak érte – összegezhetők a püspök szavai.

Az iskola támogatóinak nevében németül szólt az egybegyűltekhez Jakobe nővér, a mallersdorfi ferences nővérek főnöknője. Arra kérte a pedagógusokat, diákokat, hogy adjanak teret Szent István szellemiségének, ez vezet az egymással való még fokozottabb törődéshez. Szabó Ödön az államalapítót kiváló vezetőként és gondos apaként is láttatta. Utalt elsősorban a fiához, Imre herceghez írt Intelmeire, ezek máig ható érvényességére, hiszen zsinórmértékül szolgálhatnak mind közösségi, mind családi életünkben. Szent István fia elvesztésekor sem roppant össze, hite erőt adott neki, az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta – fogalmazott Szabó.

Vajda Zita Bonifácia nővér a szentjobbi oktatás történetébe nyújtott betekintést. A dokumentumok tanúsága szerint 1882-ban kezdődött a tanítás a faluban, a református és katolikus felekezeti iskolák államosításukig látták el feladatukat. Az igazgatónő ismertette a tanintézetben az utóbbi időben végzett felújítási és fejlesztési munkálatokat, elmondta, hogy játszótér építését tervezik, és a műfüves pályát szeretnék befejezni. Molnár József, Szentjobb polgármestere az iskola vezetését méltatva megelégedésének adott hangot, egyúttal elmondta, hogy az önkormányzat eddig is támogatta anyagiakkal az oktatási intézményt, s ez a jövőben sem lesz másként, ígérte.

Az események az iskolaudvaron folytatódtak, itt már le is ülhettek az ünneplők. A kialakított szabadtéri színpadon elsőként Kovács Zoltán Zsolt, a bukaresti tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárának kabinetfőnöke mondott beszédet, s elismerően szólt a látottakról. Kéry Hajnal üdvözölte az iskola névadását, hiszen a név méltó a település múltjához. Az együttlétet a diákok verses-zenés-táncos műsora színesítette. Felléptek a helyi alsó és felső tagozatosok mellett az oktatási intézményhez tartozó berettyócsohaji román tannyelvű iskola diákjai is. Majd az épületet is be lehetett járni; a fenyőágakkal díszített folyosón régi osztálynaplók és egyéb kordokumentumok voltak kiállítva.

Az esemény szellemiségéhez nem kapcsolható módon, de jó időzítéssel az egyik osztályteremben könyvbemutatóra került sor. Kelemen Krisztina Christine Anne Colman írói név alatt jelentette meg első regényét, Elveszetten címmel. A szerző Szentjobbon végezte el a nyolc általánost, és nemrég érettségizett. A könyvet Bányai Sipos Márta magyartanár mutatta be a nem túl népes hallgatóságnak. A történet két fiatal viharos, fordulatokban gazdag szerelmi kapcsolatáról szól, és továbbgyűrűzik majd a soron következő kötetben – ígérte a szerző.

Szentjobb ezúttal is igyekezett méltón megbecsülni a rá testálódott hagyatékot.